A fizetésképtelen adósok számáról, valamint a végrehajtások és kilakoltatások alakulásáról eddig jobbára városi legendákból tájékozódó politikusok hivatalos adatokat, míg a hiteladósok megmentésükkel kapcsolatban újabb ötleteket, állásfoglalásokat és határozati javaslatokat kaptak - lényegében így foglalható össze az Országgyűlés szociális bizottságának tegnapi rendkívüli ülése. A testület állásfoglalása szerint az átláthatóbb pénzügyi tevékenység kialakításáért és a hitellel rendelkezők védelméért további törvények módosítására, illetve megalkotására van szükség, a bizottság ezért felkérte a kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos elképzeléseit szeptember 15-ig terjessze a parlament elé. Ilyen lehet például a pénzügyi követelések kezelésének rendszerét szabályozó, azt átláthatóbbá tevő rendelkezés - mondta az ülést követően Vidorné Szabó Györgyi, a bizottság szocialista elnöke. A testület emellett felkérte a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat, hogy az etikai kódex megalkotásáig, illetve a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések lezártáig ne kezdeményezzenek a családok kilakoltatásához vezető eljárást, mindazon ügyfeleikkel, akik hajlandók és képesek erre, még az előírt 90 napon belül jussanak egyezségre.

A szociális bizottság állásfoglalásának aláírásától tartózkodó Fidesz-KDNP saját határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek. Soltész Miklós, a frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője elmondta: többek között azt javasolják, hogy a kormány alkosson megfelelő szabályozást a kilakoltatások megelőzéséért. Emellett meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az adós maga értékesítse ingatlanát, amelyre legalább hat, legfeljebb tizenkét hónap állna rendelkezésre, s szabályozni kell a tartozások átütemezésének lehetőségét, feltételeit is. A Fidesz-KDNP kezdeményezi azt is, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül váltsa ki a fizetésképtelen adósok hiteleit, illetve terjesszék ki a jelenlegi törvényeket minden olyan állampolgárra, aki munkája elvesztése miatt képtelen fizetni lakáshitelét.

A bizottsági ülésen Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára elmondta: a pénzügyi felügyelet, a jegybank és a központi hitelnyilvántartó rendszer adatai alapján július 30-án a jelzáloghitelek összege 5800 milliárd forint volt, amely 1,4 millió szerződést jelent. Ezek két százalékánál, mintegy negyvenezer szerződésnél volt 90 napon túli tartozás. Ezekben az esetekben a nem fizető adósok 15 százalékánál került sor fedezet bevonására, érvényesítésére vagy végrehajtására, amely éves szinten hatezer végrehajtást jelent. Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke szerint előfordult, hogy hitelezőcégek törvénytelen módszereket alkalmazva léptek fel az adósokkal szemben. A felügyelet feljelentések alapján több ügyben is vizsgálat indult. Több mint 120 feljelentés alapján 150 gyanúsított került a hatóság látókörébe.