- Nincs meglepő megállapítás a Költségvetési Tanács elemzésében, a Pénzügyminisztérium is nagyrészt ezekkel a kockázatokkal számol a büdzsé tervezésekor - reagált lapunknak a tárca munkatársa, miután a tanács tegnap nyilvánosságra hozta jelentését. Abban hét főbb rizikófaktort jelölt meg, amelyek a következő években hatással lesznek a költségvetési folyamatokra. A már ismert tételek (mint a társaságiadó-befizetés elmaradása a gyengébb gazdasági teljesítmény és a veszteségelhatárolások miatt, vagy a munkanélküli-ellátások növekedése) mellett kevésbé kézenfekvő kockázatokat is beazonosítottak. Ilyen például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségének megtérítése. Ez abból fakad, hogy megugrott a kéthetes MNB-kötvény forgalomban lévő állománya, miután az adósság finanszírozására jelenleg az EU-tól és az IMF-től kapott devizahiteleket veszi igénybe az állam. A jegybanknak tehát azért keletkezik vesztesége, mert megpróbálja kiszívni a piacról a fölösleges forintlikviditást. A hatályos szabályozás miatt a költségvetésnek meg kell térítenie az MNB veszteségét: ez jövőre elérheti a 130 milliárd forintot, és a tanács álláspontja szerint még 2011-ben is hasonló nagyságrendű összeget kell majd rendeznie a büdzsének.

A Kopits György, Oblath Gábor és Török Ádám összetételű tanács szerint ezeken kívül figyelembe kell még venni az állami kezességvállalás lehívásában, az önkormányzatok adósságának növekedésében, a közösségi közlekedés finanszírozásában rejlő kockázatokat. Idetartozik még az állami nyugdíjrendszer újbóli megnyitása, ami az 52 év felettieknek teremti meg a lehetőséget, hogy visszatérjenek a tb-rendszerbe. Mindezek összességében a bruttó hazai termék (GDP) 1,0-1,3 százalékát elérő bizonytalanságot hordoznak, amivel a kormánynak számolnia illenék.

Aknamezőhöz hasonlította a költségvetésben rejlő kockázatok összességét a tegnapi tájékoztatón Kopits György, azt magyarázva, hogy miért csak ez a hét tétel szerepel a jelentésben. Lapunknak Oblath Gábor (aki ezt megelőzően az MNB monetáris tanácsának volt a tagja) az esemény után elmondta, hogy például az uniós támogatások lehívásához szükséges társfinanszírozás alakulását nem vették figyelembe a jelentés készítésekor. Pedig megfigyelők szerint a gazdasági válság hossza érdemben befolyásolhatja az uniós pályázati aktivitást. Szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a 2010-es költségvetés talán legnagyobb kockázatát a politikai bizonytalanság jelenti, az, hogy a jövő évi választáson végül kormányra kerülő erők milyen gazdaságpolitikát folytatnak.

A tanács optimistább a gazdasági növekedést illetően, mint a kormány. Kopits szerint azért, mert nekik három hónappal több idejük volt aktualizálni az adatokat, és ezalatt kedvezően alakult a világgazdaság. Az inflációnál viszont a kormány vár gyorsabb ütemű csökkenést, mert gyengébb áremelési hatást vár az adóemelésektől, mint a tanács.

Csaknem négymilliós a nyugdíja a tanács elnökének

A július végi állapotok szerint a tanács 17 fővel működik, a rendszeres személyi juttatásokra több mint 10,9 millió forintot fordítottak az előző hónapban. Ebből a vezetőkre közel 4,9 millió forint jutott. A munkatársak költségtérítésre - például BKV-bérletre - jogosultak. A tanács jelenleg egy 265 és fél négyzetméteres területet bérel a Magyar Nemzeti Banktól, nettó 6 ezer forintos négyzetméteráron.

A tanács tagjainak vagyonbevallást kellett készíteniük, amelyek hónapok óta fent vannak az Országgyűlés honlapján. Kopits György több ingatlannak is résztulajdonosa az Egyesült Államokban. Több mint 87 millió forint értékű pénzügyi befektetése van, de 26,6 millió forint, pénzintézettel szembeni tartozást is feljegyzett a nyilatkozatában. A jövedelmeiről szóló részben első helyen a nyugdíját közli, e jogcímen havonta több mint bruttó 3,9 millió forint illeti meg. A Költségvetési Tanács elnökeként havi bruttó 1969604 forintot vesz fel.

A másik két tag közül Török Ádám nyilatkozatának áttekintésére kell több időt szánni. Vagyona számba vételekor teljes egészében igénybe vette a rendelkezésre álló felületet az ingatlanokra és a jövedelmekre vonatkozó résznél. Török több egyetemtől, illetve a Magyar Tudományos Akadémiától is (rendszeres, illetve időszakos jelleggel) jövedelemhez jut. A többek között vadászatszervezéssel foglalkozó Karak Kft. többségi tulajdonosaként bizonyára a saját bőrén is tapasztalta a válságot, mert 2008-ban negatív mérleg szerinti eredménnyel zárták az évet, igaz, a 40 ezer forintos veszteség bizonyosan nem fogja romba dönteni Török egzisztenciáját.

A csapat harmadik tagja, Oblath Gábor is cégtulajdonosnak mondhatja magát, a gazdaságkutatással foglalkozó Kopint-Tárki Zrt.-ben van 4,4 százaléka. Közel 30 millió forint értékű pénzügyi vagyona ötöde államkötvényekben fekszik. (B. F. Z.)

Prognózisok (százalék)

Forrás: IMF szándéklevél, Költségvetési Tanács