Mai ülésén egyeztet a lakáshitelesek helyzetéről az Országgyűlés szociális bizottsága. A testület meghallgatja a kormány képviselőjét, aki az eddig elvégzett munkáról ad tájékoztatást, és beszámol arról is, hogy milyen további intézkedésekre lehet szükség - mondta tegnapi tájékoztatóján Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője. A szocialista képviselők hétfőn még tanácskoznak arról, hogy milyen javaslatokat tesznek a bizottság ülésén - tette hozzá. Török nem zárkózott el az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívásától sem, amelyet korábban Szili Katalin házelnök, tegnap pedig a Legyen Más a Politika (LMP) kezdeményezett. Ennek azonban úgy nem látja értelmét, hogy nincs előterjesztés, amelyről tárgyalhatna a parlament. Az LMP a kilakoltatások azonnali leállítását, az Országgyűlés összehívását és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte a lakáshitelesek védelmében. A Fidesz szerint az MSZP és a kormány csak ígérget a bajba jutott hiteleseknek, de semmilyen lényegi intézkedést nem hozott a megvédésükért - reagált Cser-Palkovics András helyettes szóvivő Török szavaira.

A kilakoltatásokról egyébként téves adatot adnak kézről kézre a nyilatkozók. Szili Katalin korábban a szocialista frakciónak rendkívüli parlamenti ülésnap összehívását javasolta. Erről írt levelében a házelnök a GKI adataira hivatkozva arról számolt be, hogy az év első hat hónapjában nagyjából hatezer kilakoltatás történt, de júliusban a folyamat olyannyira felgyorsult, hogy a kilakoltatások az első félévi szint duplájára nőttek, e tendencia alapján pedig az év hátralevő részében további 60-75 ezer kilakoltatásra lehet számítani. Az LMP tegnapi közleményében ugyanezeket a kilakoltatási adatokat ismerteti a GKI-t megjelölve forrásul.

A GKI-nál azonban lapunknak elmondták, hogy sem most, sem korábban nem készítettek felmérést a kényszerértékesítések, illetve a kilakoltatások számának alakulásáról, s ezek előrejelzésére sem vállalkoztak. A félreértés a július elején megjelent szokásos havi előrejelzésből származhatott, amely egy korábbi szakmai tanácskozáson elhangzott becslést ismertetett. Ebben az szerepelt: "Az első négy hónapban hatezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők óriási többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről." Ezeknek a kényszerértékesítéseknek azonban csak egy töredéke végződhetett kilakoltatással, a kifejezetten a kilakoltatások számára vonatkozó különböző szakértői becslések néhány száz esetről adnak számot. Kényszerértékesítésnek minősül például az is, amikor a tulajdonos a késedelem megelőzésére önálló döntésével eladja lakását a hitel visszafizetése érdekében, vagy adott esetben a jelzálogjog alapján lakottan értékesítik az ingatlant - tették hozzá.