A Sukoróra tervezett King's City beruházójának érdekkörébe tartozó KC Bidding Kft. nyerte a közép-dunántúli régió területére kiírt kaszinótendert. Az úgynevezett első kategóriába tartozó kaszinó alapítására és működtetésére más nem jelentkezett. (A kiírás szerint a koncesszió időtartama húsz év, és legalább 900 millió forint a díj. Egy ilyen kaszinó legalább 1500 játékautomatával és legkevesebb száz játékasztallal rendelkezik.)

Oszkó Péter pénzügyminiszter a döntést kiegészítve az MTI-nek azt mondta: a koncessziós szerződés részletes tartalmáról még meg kell állapodni a pályázóval. A King's City néven ismertté vált sukorói beruházás "ékkövét" képező kaszinó működése elől akkor hárul el az utolsó akadály, ha a pályázó teljesíti az állam által kért garanciákat. Oszkó a beruházáshoz kapcsolódó ingatlanok jogi helyzetét említette, s hozzátette: abban is biztosnak kell lenniük, hogy a pályázatot benyújtó szervezetnek, illetve tulajdonosainak a beruházás érdekében tett lépései kiállják a jogszerűség próbáját.

Ezzel a tárca salamoni döntést hozott: az ügy ismerői ugyanis azt állították, hogy az eddigi megállapodások és szerződések ismeretében a kormány csak akkor hátrálhatna ki a - ma is kiemelt beruházási státust élvező, de nagy politikai vihart kavart - beruházás mögül, ha eredménytelennek nyilvánították volna a kaszinótendert. Tehát semmi nem dőlt el: továbbra sem tudni, támogatja-e még a kabinet a terv megvalósulását, s a beruházás ellenzőinek továbbra sem sikerült elérniük, hogy az üzletemberek vagy az állam visszavonulót fújjon.

Ismeretes: Joav Blum magyar-izraeli kettős állampolgár úgy jutott a Velencei-tó partján található, jelenleg külterületi földekhez, hogy cserét kért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, mondván, a tulajdonában álló pilisi és albertirsai földeket érinti az M4-es autópálya nyomvonala, s ezeket az ingatlanokat ajánlotta fel cserealapnak. A kialkudott különbözeti összeget viszont a helyi érdekvédők és ellenzéki politikusok is kevésnek találják, s azt hangoztatják, hogy az államot jelentős vagyoni kár érte. Bejelentéseik alapján nyomozást folytat a Központi Nyomozó Főügyészség, de annak állásáról nincsenek információk.

A Monori Városi Ügyészség nemrég azokat a szerződéseket támadta meg, amelyekkel a csereingatlanokat (vagyis a Pest megyei gyümölcsösöket) vásárolta meg a vállalkozó. Az ügyvédi ellenjegyzés formai hibáira hivatkozva megóvta a helyi földhivatalok egy, illetve két éve jogerős tulajdonjogot bejegyző végzését - az eljárás idejére az MNV és Blum között létrejövő csere bejegyzését is leállítva. A felek képviselői fellebbeztek, az eljárás még folyamatban van.

Érdekes egybeesés, hogy az eredményhirdetés előtti napon, tegnapelőtt, a Fejér Megyei Ügyészség közölte: a városi ügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt vádiratot nyújtott be a sukorói ingatlancsere ügyében a Székesfehérvári Városi Bírósághoz. Az "ügyben érintett magánszemélyt" a vád ismertetéséig nem nevezhetik meg, de nyilvánvalóan Joav Blumról van szó. Az ügyészek szerint Sukorón csak névlegesen létesített lakóhelyet, azaz az általa megjelölt ingatlant nem kívánta életvitelszerűen használni.

Az ügyet ismerő, magukat megnevezni nem kívánó jogászok azt mondják, ezen az alalapon több tízezer magyar állampolgár ellen vádat lehetne emelni. Ráadásul - teszik hozzá - korábban már legfelső bírósági ítélet is kimondta: ezzel nem valósul meg bűncselekmény. Igaz, a beruházás ellenzői azzal érvelnek: Blumnak azért kellett a sukorói állandó lakhely, hogy alapja legyen a csereügylethez. Azonban, egy korábbi háttérbeszélgetésen az MNV jogásza, Császy Zsolt elmondta: a törvény csak azt írja elő, hogy a telekcsereügyleteknél a felek egyikének kell helyi lakosnak lennie, s mivel az egyik fél a magyar állam, valójában lényegtelen, hol lakik az üzletember. Ez a vádemelés egyébként kizárta volna a koncesszióból a KC Biddinget, amennyiben abban Blumnak bármilyen szerepe lett volna, ám a tavaly decemberi alapítástól csak idén márciusig volt ügyvezetője a most konceszsziót nyert cégnek.

Miközben a helyi civil szervezetek tiltakoznak a beruházás ellen, sajátos patthelyzet alakult ki: koncesszió már van, ingatlan, amin a kaszinó és a szórakoztató-központ megépülhetne, nincs. Az említett eljárások, amelyekre a pénzügyminiszter a törvényesség próbájaként utalt, biztosan a bíróságon fognak folytatódni, tehát a közeljövőben nemigen várhatók jogerős ítéletek. Főleg nem abban a 60 napban, amely a felek rendelkezésére áll a koncessziós szerződés megkötésére. Igaz, ebben is kiköthetik, hogy a beruházó elveszti a jogot, ha törvénytelenségekre derül fény. A törvény pedig arra tartalmaz garanciákat, hogy az elnyert jogokat visszaveheti az állam, ha a pályázó nem teljesítette a vállalt feltételeket.

Joav Blum és társai egyelőre nem szólaltak meg az ügyben. Lapunk korábban köreikből úgy értesült: a kaszinó csak egyik fontos eleme lenne a több mint egymilliárd eurós beruházásnak - ezt az összeget mintegy tíz év alatt költenék el a folyamatosan fejleszteni kívánt komplexumra, amely szállodákat, éttermeket, élményfürdőt, golfpályát és más szórakoztató-központokat is tartalmazna.

Egyelőre arra a kérdésre sem válaszoltak, mikor kívánják megemelni a KC Bidding Kft. alaptőkéjét hatszázezer forintról egymilliárdra - a törvény ugyanis ezt követeli meg.