Némi huzavona után az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága mégis összeül kedden, hogy a lakáshitelesek megsegítésére elfogadott törvények és kormányintézkedések hatásairól tájékozódjon. Túl sok tapasztalatról még nem számolhatnak be az illetékesek, hiszen a lakáshitelesek védelmére kidolgozott program állami kezességvállalásról szóló része alig két hete indult el, az önkormányzatok pedig csak szeptember elsejétől kapnak elővásárlási jogot a végrehajtás alá vont adósok lakásaira. Ez láthatóan nem zavarja a politikusokat abban, hogy elszórakoztassák egymást és a nyilvánosságot számháborújukkal.

Tízezres nagyságrendben elrendelt kilakoltatásokról szóltak a hírek: Szili Katalin házelnök az első fél évre hatezer, a másodikra további 60-65 ezer utcára kerülő családról beszélt, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség képviseletében pedig Soltész Miklós 70-80 ezer kilakoltatást vizionált erre az évre. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint 32 ezer olyan lakáshiteles van, aki 90 napnál hosszabb ideje nem törleszti hitelét, és tavaly szeptember óta háromezer végrehajtási eljárás indult.

- Tavaly mintegy 200 ezer végrehajtást kezdeményeztek, nagyjából 40 ezer esetben valamilyen hiteltartozás miatt. Ebből 2600 esetben vontak ingatlant végrehajtás alá, amelyből 1500 volt a lakás. 236 történet végződött kilakoltatással, a többség vagy rendezte tartozását, vagy egyéb módon állapodott meg hitelezőjével - tudtuk meg Krejniker Miklóstól. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke szerint az idén valamelyest nőtt a végrehajtások, illetve a kilakoltatások száma, de nem számottevő mértékben.

Utcára kerülni nem csak bíróság által elrendelt, végrehajtó által levezényelt kilakoltatással lehet. Krejniker is számos olyan esetet látott, amikor az adóst megtermett "őrző-védők" rakták ki lakásából. Ezekről értelemszerűen nem készül statisztika, több tízezres nagyságrendről azonban biztosan nem lehet beszélni - tette hozzá.

Az elnök szerint visszás esetek akkor fordulhatnak elő, amikor a bankok és a pénzügyi vállalkozások eladják követelésüket, vagy megbíznak egy erre szakosodott céget a jelzálogtárgy értékesítésével. (A jogszabályok lehetővé teszik a jelzálogkölcsönöknél, hogy a hitelező értékesítse a zálogtárgyat, ha a felek ennek körülményeiről előzetesen megállapodtak.) Ilyenkor az ügy kikerül a bírósági kontroll alól, és követhetetlenné válik, végül ki és hogyan hajtja be a tartozást, veszi meg a lakást, és teszi utcára az ott élőket. A szakember szerint a megoldást az jelentené, ha a törvényalkotó bezárná ezt a kiskaput, és a zálogjogot csak bírósági úton lehetne érvényesíteni. - A bírósági végrehajtók január óta internetes árveréseken értékesítik az ingatlanokat, így pontosan követhető, ki, mennyiért szerez meg egy lakást - tette hozzá.

- Az elmúlt napok híradásait hallgatva mi is elképedtünk. A kilakoltatások valóban nagy problémát jelentenek, hiszen egyetlen család utcára kerülése is tragédia, de az elhangzott számok és a tényadatok között nagyságrendi különbség van - mondta lapunknak Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezetője. Az érdekvédő szerint egyesületüket hetente nagyjából három-négy üggyel keresik meg, s éves szinten összességében néhány száz kilakoltatásról lehet beszélni. A kilakoltatások felfüggesztéséről, moratórium elrendeléséről szóló követelésekkel kapcsolatban állítja: felesleges és értelmetlen ilyen ötlettel előállni, hiszen az esetek többségében a családokat nem szabályozott keretek között, törvénytelen eszközökkel teszik utcára. Olyan helyzetet kellene teremteni, hogy az adósok ne jussanak el idáig - mondta.

A probléma egyébként nem is a bankokkal, inkább a lazább feltételek mellett hitelező pénzügyi vállalkozásokkal van - mondta. A hitelintézetek felismerték, hogy kezelniük kell a helyzetet, és az esetek többségében tudnak olyan megoldást kínálni az ügyfélnek, hogy elkerülhesse a végrehajtást. A pénzügyi vállalkozások azonban nem szívbajosak, ha valakit az utcára kell tenni - tette hozzá.

Szollár Domokos kormányszóvivő lapunknak úgy fogalmazott: a kormány azon dolgozik, hogy az adósok ne jussanak el a kilakoltatásig. Ezt szolgálják a bankokkal korábban kötött megállapodások (például a devizahitelesek védelméről szóló) és a bajba került lakáshitelesek megsegítésére kidolgozott program. Emellett a Pénzügyminisztérium áttekinti a hitelközvetítők és a pénzügyi vállalkozások működését is, s ha a - tervek szerint szeptember közepén záruló - vizsgálat alapján szükséges, kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok módosítását.