Abban nem volt vita a monetáris tanács ülésén, hogy vágni kell az irányadó rátán, ám annak mértékéről megoszlottak a vélemények. Simor András, az MNB elnöke, illetve Karvalics Ferenc alelnök lazított volna legkevésbé, ők fél százalékot javasoltak, Bihari Péter 0,75 százalék mellett szavazott, ám végül Bánfi Tamás, Csáki Csaba, Hardy Ilona és Neményi Judit egyszázalékos csökkentése lett a befutó, így jelenleg a jegybanki alapkamat 8,5 százalékon áll. Két tag nem vett részt az ülésen. Az állampapírhozamok alakulása alapján a piac újabb 0,5-1 százalékos vágásra számít.

A makrogazdasági folyamatok értékelése kapcsán több tanácstag kiemelte, hogy a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg adatai azt jelzik, hogy a háztartások és a vállalatok alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. A vállalatok finanszírozási helyzete a vártnál kevésbé romlott, ami részben a beruházási lehetőségek szűkülésével is összefügghet. Szerintük Magyarország kockázati megítélése egyértelműen jobb a korábbinál, nagyobb részben a nemzetközi és a regionális befektetői hangulat javulásának köszönhetően. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar állampapírpiacon áttörő változások történtek az elmúlt hónapban. A sikeres államkötvény-aukciók és az Államadósság-kezelő Központ devizakötvény-kibocsátása megteremtették az ország piaci finanszírozásának lehetőségét.

A konjunkturális és az inflációs kilátások, a pénzügyi piaci fejlemények egyaránt jól szolgálták a monetáris lazítást, ráadásul a piac is felkészült rá - értettek egyet a tanács tagjai. Többen felhívták a figyelmet, hogy a reálgazdaság visszaesésének tompítása, a hitelkínálat szűkösségének feloldása, a forinthitelek feltételeinek könynyítése érdekében is szükség van az alapkamat vágására. Sőt abban sem volt vita, hogy amennyiben nem történik valami váratlan nemzetközi vagy hazai pénzügyi, gazdasági esemény, akkor az év végére ennél a 8,5 százaléknál jóval alacsonyabb kamatszint is elképzelhető.

Megoszlottak azonban a vélemények a kamatcsökkentés ütemezéséről. A tagok többsége azért tartott szükségesnek a szokásosnál nagyobb mértékű enyhítést, mert szerintük már júniusban is lehetett volna vágni fél százalékot - akkor egyébként emellett hárman (Bánfi Tamás, Bihari Péter és Bihari Vilmos) szavaztak. Többen arra figyelmeztettek, hogy ősztől ismét növekedhet a politikai bizonytalanság, ezért minél gyorsabban ki kell használni a megnőtt kamatpolitikai mozgásteret. Olyan vélemény is elhangzott, miszerint a túlságosan szigorú monetáris kondíciók legalább olyan hátrányosak a gazdaság számára, mint a túlságosan laza feltételek. Egyesek arra utaltak, hogy a feltörekvő országokban bekövetkezett kamatcsökkentések miatt a hazai kamatfelár relatív értelemben megnőtt. A legtöbb állam már elérte a mélypontot a kamatcsökkentéssel, s ezért a tanács sem késlekedhet a megnőtt mozgástér kihasználásával, mert jó lenne, ha a magyar monetáris politika szinkronba tudna kerülni a nemzetközi trendekkel.

Más tanácstagok úgy érveltek, hogy a jegybanknak lassabb, egyenletesebb kamatlépéseket érdemes megvalósítania, kiszámíthatónak kell lennie, és el kell kerülnie a kamatcsökkentési várakozások túllövésének kialakulását. Egyes vélemények szerint hosszabb horizonton összességében nagyobb kamatcsökkentést tesz lehetővé, ha a tanács kisebb, kiszámítható lépésekben csökkenti a kamatot.

A monetáris tanács tagjait - attól függően, hogy miként szoktak szavazni a kamatdöntő üléseken - héjákra és galambokra szokták osztani. Utóbbi jelzőt azok kapják, akik lazítanának, az előbbiek pedig inkább hisznek a szigorú monetáris politikában. Visszatekintve az elmúlt egy év - igaz, válság közepette tartott - tanácskozásaira, a legtöbbször, tíz alkalommal Bánfi Tamás tartotta volna helyesnek a kamatcsökkentést, sőt volt három olyan alkalom is, amikor mindenki más a tartás mellett voksolt, egyedül ő lazított volna a kondíciókon. Ugyancsak a galambok csapatát erősíti Bihari Péter, Bihari Vilmos. Az elmúlt egy évben egy alkalommal emelt alapkamatot a monetáris tanács, ez volt az emlékezetes tavaly október 22-i, háromszázalékos ugrás. Ezenkívül egy alkalommal tartotta volna célszerűnek az irányadó ráta növelését Simor András, Király Júlia és Karvalics Ferenc - őket rendszerint a héják közé szokták sorolni.

A monetáris tanács tagjai

Simor András

Karvalics Ferenc

Király Júlia

Csáki Csaba

Hardy Ilona

Neményi Judit

Bánfi Tamás

Bihari Péter

Bihari Vilmos