Minden az eltervezettek szerint halad az államháztartásban, tartható az idei hiányra vonatkozó előrejelzés - idézte egy hónappal ezelőtti önmagát Katona Tamás tegnap, a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján, ahol az államháztartás júliusi gazdálkodását ismertették. Pedig mások aggódnak, leginkább amiatt, hogy a recesszió a vártnál több munkahelyet szüntet meg, ami a munkabérekhez kapcsolódó adó- és járulékbefizetéseken keresztül apasztja a központi költségvetés és a tb-alapok bevételeit. Az adóemelések miatt emelkedő infláció pedig csökkenti a vásárlóerőt, a munkanélküliek duzzadó létszáma mérsékli az elköltött jövedelmet, ez pedig a fogyasztásra rakódó adókból származó bevétel is veszélybe kerülhet.

Azonban a PM államtitkára nem aggódik. Amiatt sem, hogy a társadalombiztosítási alapok hiánya július végén csaknem hússzorosa volt az éves előirányzatnak. A tárca előrejelzése szerint a harmadik negyedév végére pedig a huszonötszörösére nő. Kovács Álmos szakállamtitkár sietett Katona segítségére, és elmagyarázta, hogy az év első felében a valósághoz (vagyis a válsághoz) kellett igazítani a prognózisokat, így született meg a 157,1 milliárdos hiányterv, szemben a törvényi előirányzatban szereplő 8,8 milliárdos deficittel.

Abban is biztos a tárca, hogy a szeptemberi 206 milliárd forintról sikerül december végére leszorítani a tb-alapok hiányát 157 milliárdra. A hogyanra egyetlen válasz van: a központi költségvetés majd kiegészíti a különbözetet, amire a vonatkozó jogszabályok is kötelezik. Kovács Álmos szerint egyebek mellett a júliusi áfaemelésből származó többletbevétel lesz ennek a fedezete.

Ugyanakkor a 13. havi nyugdíj második fél évben esedékes összegét sem fizetik ki, ami így a kiadásokat csökkenti. Nincs ugyanakkor válasz arra, hogyan hat a tb-járulék júliusi, 5 százalékpontos mérséklése a bevételekre. Katona Tamás lapunk kérdésére azt mondta, hogy a munkaerő-piaci folyamatokban nem várnak lényegi változást a következő hónapokban, a mutatók (foglalkoztatás és munkanélküliség) az eddigi szinteken maradhatnak.

Ebből viszont az következik, hogy a járulékcsökkentéstől a szaktárca - legalábbis a következő hónapokban - nem várja a munkahelyek számának bővülését. Azaz nem nő a járulékfizetők száma, így a bevétel sem. Ennek ellenére az utolsó negyedévben 100 milliárd forinttal több bevételre számítanak a tb-alapokban, mint amennyi átlagosan egy negyedévre jutott január és szeptember között. A megoldást ebben az esetben is a büdzsé "helytállása" jelentheti.

Bekövetkezett, amire a szakértők a nyár elején felhívták a figyelmet: a második fél évtől romlani fognak a társasági adófizetések. Júliustól ugyanis már a 2008-as évről szóló adóbevallások szerint állapítják meg az adóelőlegeket. Tavaly az utolsó negyedévben már jelentkezett a cégek eredményeiben a válság hatása. A most közzétett adatok szerint a központi költségvetés 9,5 milliárd forinttal több adót utalt ki a vállalkozásoknak, mint amenynyi bevétele volt társasági adóból. Egy éve 4,4 milliárd forint bevétele keletkezett a büdzsének ebből az adónemből.