Az elnök szerint a kereskedelmi láncok mostani élelmiszer-akciói azt mutatják, hogy bőven van még miből árengedményt adniuk. A cégek egyes termékeiket gyakran 23-45 százalékos engedménnyel kínálják. Ezt leginkább a hasznuk terhére teszik, az ilyen akciók mögött ugyanis mostanában már nincs gyártói támogatás, árengedmény. Éder szerint az élelmiszergyártók minden tartalékukat felélték, nincs miből engedményt adniuk.

Az Éfosz elnökének tudomása szerint annak a néhány láncnak, amely a feldolgozókkal akarta lenyeletni az áfaemelés hatását, sikertelenül zárult az akciója. Néhány nagyon kiszolgáltatott feldolgozó kivételével a többségnek sikerült visszautasítania a követelést. Ezzel együtt az Éfosz nézete szerint a hazai élelmiszeripar nem lehet nyertese a kereskedőláncok egymással vívott harcának: a forgalom növelése vagy legalább a csökkenés mérséklése érdekében folytatott árletörő harc vesztesei végül is a beszállítók lesznek.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban megalapozatlannak tartja az élelmiszergyártók felvetését arról, hogy a kereskedők az áfaváltozást megelőzően már emelték volna az áraikat, hozzászoktatva vevőiket a magasabb árszinthez. Vámos György szerint a KSH jelentéseiből kiderül, hogy május-júniusban az átlag feletti drágulás az idényáras élelmiszerek áremelkedésének volt a következménye, anélkül nem lett volna lényeges különbség az ipar átadási árai és a fogyasztói árak változása között.

A kereskedők szerint téves az a következtetés is, hogy a gyengébb kereslet miatt a cégek inkább lenyelték az áfa hatását, azért nem jelent meg a júliusi inflációban annak hatása. Vámos György úgy véli, az adónövekedés jelentős része már megmutatkozik az árakban, bár szerinte is hosszabb időbe telik, mire a teljes áfa-többlet beépül. A főtitkár többször felhívta a figyelmet az elmúlt hetekben, hogy az ágazat cégeinek - kereskedőnek, gyártónak egyaránt - nincsenek tartalékai, az áfaemelés hatásait így túlnyomórészt át fogják hárítani a vevőkre. Taktikázni jobbára csak azzal lehet, hogy a kereskedő mikor emel árat.

A részletes termékáradatokat elemezve kiderül, nem csak az áfa alakította az árakat. Az élelmiszereknél például az idényjellegűek (gyümölcsök, zöldségek) 19,8 százalékos árzuhanása húzta le az átlagárakat. Ugyanakkor - és ez az áfa hatására utaló jel - a nem idényjellegű élelmiszereknél már felfelé araszolnak az árak: a húsok, illetve húskészítmények átlagosan 4-5 százalékkal drágultak egy hónap alatt, dacára annak, hogy egy részük importból származik, azaz a forint erősödése fékezően hathatna az árakra. Vámos György szerint az is árulkodó jel, hogy a zömében importárukból álló tartós fogyasztási cikkek a forint jelentős erősödése ellenére drágultak. Vagyis a háztartási vagy szórakoztatóipari elektromos cikkeknél megfordult a tendencia, korábban hónapról hónapra olcsóbbak lettek. Júniushoz képest viszont 1-2 százalékkal nőtt az áruk az előző hónapban. A ruházati termékeknél a szezonvégi kiárusítás nyomja le az árakat, ám könynyen lehet, hogy az új szezon áraival együtt ott is beárazódik az áfaemelés hatása.