A szakképzetlen munkaerőt tömegesen alkalmazó hipermarketek előtt egyengetné az utat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) rendeletmódosítása - állítja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). A tárcának az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásáról szóló rendelettervezetéből kiderül: a tömegkereskedelmi tevékenységek jó részéhez immár semmiféle szakképesítést sem követelnének meg, így a munkaadók aggály nélkül vehetnek fel bárkit pénztárosnak, pékáru-, zöldség-gyümölcs-, ruházati cikk, könyv-, újság-, papír-írószer- és virágeladónak, sőt piacfelügyelőnek is. A minisztérium mindezt azzal indokolja: e munkakörök betöltéséhez ma már idejétmúlt dolog szakképzettséget megkövetelni.

A szakszervezet szerint ez a kiskereskedelem - jelenleg sem túlságosan magas - kiszolgálási színvonalának romlásához vezetne. Az érdekvédők úgy vélik: a szakképzettség kívánalma alól felmenteni tervezett tevékenységek lefedik a hipermarketekben dolgozók többségének tevékenységi körét, akiknek így az ágazati bérminimumot sem kell majd megfizetni.

A tárcának ehhez a lépéshez a kereskedelmi törvény nemrég életbe lépett módosítása ad lehetőséget. A 2005 óta érvényben volt törvény általánosságban valamennyi üzletben kiskereskedelmi tevékenységet folytató dolgozó számára kötelezően előírta a szakképesítést. Eredetileg a májusban - egy salátatörvény részeként - benyújtott törvénymódosítás szövegében is szerepelt ez a kitétel. Az alkotmányügyi bizottság azonban június elején ezt úgy módosította, hogy már csak egyes termékek kiskereskedelmi tevékenységére írja elő a szakképzettséget. Hogy melyek legyenek az "egyes" termékek, azt az elfogadott jogszabály a kereskedelemért felelős miniszter rendeletére bízta.

Szakértők szerint a módosító honatyák kezét a bürokrácia leépítését célzó uniós törekvések vezették: lényegében arra adtak jogosítványt a szakminiszternek, hogy a 2006-os Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) és a kereskedelmi szakképzésre vonatkozó 1997-es rendeletben lévő tevékenységi köröket egybefésülhesse.

A minisztérium háza táján már jó ideje napirenden volt: a kormány még tavaly októberben arról állapodott meg a kereskedelmi szövetségekkel és szakszervezetekkel, hogy felülvizsgálja az ágazati szakképzettségi követelményekre vonatkozó, 1997-es rendeletét. Idén márciusban - a szakszervezetek egyetértésével - már született egy rendelettervezet, amit a kereskedelmi törvény minapi módosítása nyomán az NFGM jócskán felülírt.

A minisztériumi irányváltás hirtelenségét jelzi, hogy a márciusi tervezet még általános érvénnyel leszögezte: a vásárlók kiszolgálását végző személyeknek legalább középfokú szakképesítéssel kell rendelkezniük. Ehhez képest a tárca most már azzal indokolja a képesítéshez kötött kereskedelmi tevékenységek alapos megrostálását, hogy ezáltal "csökkenne az állami szabályozás, nőne a vállalkozási szabadság, és nagyobb teret kapna a piaci önszabályozás".

Az csak sejthető, mekkora szerepet játszhattak ebben a kereskedelmi törvény módosítása körül serénykedő iparági lobbisták. A hipermarketek ugyanis eddig is könnyedén megkerülték a szakképzésre vonatkozó előírásokat azzal, hogy az eladótérben sürgölődő dolgozóikat árufeltöltőknek vagy logisztikai munkatársaknak nevezték. Ugyanakkor a KASZ szerint a kereskedelemben 2007 óta érezhető recesszió közepette az ágazat egyes szereplőinek nagyon is kapóra jöhet a képzettségi követelmények lazítása - erre hivatkozva ugyanis nem kell kifizetniük a szakképzettség után járó minimálbért.

A KASZ főleg a kisebb boltokat tömörítő láncoknál érzékelte, hogy minden lehetséges eszközzel csökkentik a bérköltségeket: egy éven belül 8-10 százalékra becsült leépítést hajtottak végre, illetve akit csak lehetett, részmunkaidőre tettek át.

A rendelettervezet indoklása, amely számos szakképzési előírást idejétmúltnak minősít, nem áll távol a realitástól. - A szuper- és hipermarketek lényegében önkiszolgáló kereskedelmi formában működnek, ahol az eladó feladata jobbára arra korlátozódik, hogy a vevőnek megmutassa, mit hol talál - magyarázza Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A több tízezer terméket forgalmazó hipermarketek esetében komoly áruismerettel felvértezett eladóról beszélni eleve dőreség, hiszen ezekben az áruházakban is érvényesül a gyártói felelősség elve, ami azt jelenti: a termékről az eladó sem adhat annál több felvilágosítást, mint ami a csomagoláson olvasható.

Az egyes kereskedelmi szakmák megszüntetése (illetve a szakképzettség termékekhez kötése) a távol-keleti feketepiacok pozícióit is erősítheti, amelyek ellen az OKSZ évek óta keresztes hadjáratot vív. Emellett a nagy hipermarketláncok is kapisgálják, hogy számukra is megéri a képzett eladók alkalmazása.

Az ágazatban a legtöbb képzetlen alkalmazottat foglalkoztató hipermarketek ugyanis jóval a hazai kiskerátlag felett fizetnek, ezért elvileg akár szakképzett embereket is felvehetnének. Azonban hiába adnak a multik jellemzően 30-40 százalékkal is madgasabb bért dolgozóiknak, mint a kisebb piaci szereplők, náluk évente akár az alkalmazottak 20-40 százaléka is búcsút mond a cégnek - és sokszor az ágazatnak is. A képzetlenebb nagyáruházi dolgozók gyakran használják állásukat afféle ugródeszkának.

A kérdés ma már jobbára az, honnan lehet egyáltalán képzett munkaerőre szert tenni. A piaci szereplők szerint az iskolarendszerű kiskereskedelmi képzés az utóbbi tizenöt évben nagymértékben leépült, és az oktatási intézményekből kikerülők között is sok a pályaelhagyó. Ha a KASZ aggályai igazolódnak, leépül az adott terület szakmai kultúrája - a piaci szereplők kukába dobhatják az eddigi, oktatás irányába tett kezdeményezéseiket.

Míg a multik jobbára házon belüli, testre szabott tanfolyamaikon képzik a dolgozókat, a kereskedelmi láncok egy része azzal is próbálja észrevétetni magát a piacon, hogy iskolázza a dolgozóit. A CBA például évek óta több száz dolgozója képzését támogatja, illetve az idén a Belvárosi TISZK-re építve saját élelmiszer- és vegyiáru-eladó osztályokat indított, ahol a tanulók tanulmányi eredményüktől függően ösztöndíjat kapnak, és tankönyveiket is a cég vásárolja meg.

- Reméljük, hogy a kormányzati törekvés nem akarja elhitetni, hogy ehhez a szakmához nem szükséges a korszerű áru-, kommunikációs és vállalkozási ismeret - mondták a hazai láncnál.