Több mint háromszázhúszmilliárd forintos árbevételre tett szert az első fél évben a Magyar Telekom Nyrt. - tudatta a távközlési cég tegnapi gyorsjelentésében. A profit (nettó eredmény) 44,672 milliárd forint volt, ez 16,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbi adatnál. Igaz, a bevétel is kisebb, hiszen a tavalyi év azonos időszakában 335,7 milliárd forint volt a bevétel.

A cég első féléves gyorsjelentése mindazonáltal nem okozott különösebb meglepetést, a cég részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén tegnap ugyan kisebb áron kereskedtek, mint egy nappal korábban, de az esés nem volt mérvadó: délután négykor három forint volt az árfolyamcsökkenés, ami kevesebb mint fél százalékot jelent, s ilyen mozgás máskor is előfordul a papírokkal. Iparági szakértők már korábban is rávilágítottak arra, hogy a távközlési cégek is megérzik a válságot: csökkenő bevétellel és csökkenő árréssel kell számolniuk.

A konszolidált, nem auditált, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) alapján készült eredménykimutatás szerint a cég az első negyedévben 21,5 milliárd forint nettó eredményt ért el. Elemzők korábban a második negyedévre 22,1 milliárd forint profitot vártak, amit a tényleges adat mintegy egymilliárd forinttal meghalad. Az általános iparági vélekedés mindemellett az, hogy a második fél évben kedvezőbb folyamatok játszódhatnak le a szektorban, ám a növekedés biztosan nem indul meg idén.

Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató szerint a második negyedévben tovább romlott a gazdasági környezet. - Az ügyfelek tudatosabb használattal ésszerűsítették távközlési kiadásaikat. A társaság az év egészében kiélezett versenyhelyzettel, a bázishoz képest két százalékkal nagyobb bevétellel és legfeljebb öt százalékkal kisebb kamat- és tőketörlesztés, adófizetés és amortizáció előtti eredménnyel (EBITDA) számol - idézi a jelentés a vezérigazgatót. Az ügyfelek mind a céges, mind a lakossági szegmensben kevesebbet költenek az elemzések szerint. Ráadásul az egyéni előfizetők nagyobb arányban szabadulnak meg nem eléggé kihasznált előfizetéseiktől, s csökkentik a forgalmukat is a takarékosság jegyében. Ugyanakkor az EU-s jogi környezet is szerepet játszik a bevételek csökkenésében: a mobilüzletágban csökkennek a roamingdíjak, valamint az öszszekapcsolási díjak is, amelyek a bevételek jelentős részét adják. Az első fél évben 131,1 milliárd forint volt az EBITDA eredménye, ami 9,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.

Piaci elemzők a csökkenő eredmények dacára a beruházások fontosságára hívják fel a figyelmet, mivel az iparág technológiai váltás előtt áll, a széles sávú szolgáltatások iránti igény növekszik, s a várakozások szerint az IT- és a távközlési szolgáltatások egyre nagyobb részt hasítanak majd ki a GDP-ből.

Ennek fényében az sem meglepő, hogy bár a társaság nem növeli a beruházásra fordított összeget, de a tavalyival azonos nagyságrendben, 107,9 milliárd forintot költ. Ugyanakkor az első fél évre jutó összeg a tavalyinál 10,5 milliárd forinttal nagyobb, 49,2 milliárd forint volt, amely a műholdas tévé-előfizetések felfutásának és az optikai hálózatépítésnek a következménye.

A T-Mobile Magyarország egy ügyfélre jutó forgalma nem változott, 2009 első felében 152 perc volt. Az egy előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel 10,5 százalékkal, 4104 forintról 3674 forintra csökkent, az alacsonyabb átlagos percdíjak, valamint a lecsökkentett végződtetési és roamingdíjak következtében. Magyarországon száz lakosra 118,6 mobilelőfizetés jutott a fél év végén, a T-Mobile Magyarországnak a SIM kártyák száma alapján 44,2 százalékos piaci részesedése volt június utolsó napján. A mobilüzletág előfizetői száma egy év alatt 3,4 százalékkal nőtt, a szerződéses előfizetők aránya az előző évi 37,3 százalékról, 40,8 százalékra emelkedett.

A nagy port felvert, 2005-ben kötött macedón tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos vizsgálatról a Magyar Telekom közölte: továbbra sem tudják megítélni, hogy mikor zárul le, és azt sem, hogy mi lesz a végső hatása a pénzügyi beszámolókra. A hatóságok jogi szankciókat alkalmazhatnak a céggel vagy leányvállalataival szemben, beleértve a pénzbüntetést is. Az üggyel összefüggő vizsgálatokkal kapcsolatban, 2009 első fél évében 3,6 milliárd forint költség merült fel, míg tavaly egész évben 5,4 milliárd forintot költöttek. A szerződések miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik.