Nem kívánja korrigálni vagyonnyilatkozatát Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. rendkívüli felmondással menesztett vezérigazgatója, és nem érti, miért állítják a sajtóban, hogy 200 millió forintra tarthatna igényt felmondásával összefüggésben.

Tátrait határozott idejű szerződéssel foglalkoztatták az MNV-nél, ennek megszüntetését azonban nem tartja jogszerűnek, ezért munkaügyi bírósághoz akar fordulni. Lapunk megkeresésére elmondta, tett már jogi lépéseket, de a keresetet még nem nyújtotta be. A jogvesztő határidő miatt erre augusztus közepéig van módja. Amennyiben megnyerné a pert (vagyis a bíróság kimondaná, hogy jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát), akkor a bíróság döntése alapján vissza is helyeztethetné magát az eredeti munkakörébe. A megromlott viszony okán ennek azonban kicsi a valószínűsége - ebben az esetben viszont legalább kéthavi, de legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összegre tarthatna igényt a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján. Vagyis a számára legkedvezőbb döntés esetén 60-70 millió forinthoz juthatna, szemben a sajtóban keringő 200 millióval, ami a határozott idejű szerződés kifutásáig illetné meg - állítja.

Csakhogy másra is jogosult lenne. Az Mt. alapján a munkabéren túl az egyéb járandóságokat, valamint a felmerült kárát is meg kellene téríteni. A jogszabály azt is kimondja, hogy amennyiben nem rendes felmondással szűnt meg a munkaviszony (és Tátrai esetében ez a helyzet), akkor megilleti a felmentési időre járó átlagkereset, valamint a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. Utóbbi háromhavi összeget tenne ki. Mindent egybevetve tehát 80-90 millió forint üthetné Tátrai markát - ettől persze lényegesen eltérő is lehetne az összeg, kérdés ugyanis, hogy mekkora felmerült kár megtérítését kéri a bíróságtól, illetve a testület mekkorát hagy jóvá a perben.

Tátrai jelenleg is tagja a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak. Innen csak a köztársasági elnök mozdíthatja el. Azonban a tisztség jogilag jól körülbástyázott: csak meghatározott indokokkal lehet leváltani a tagot. Ezek egyike, ha vagyonnyilatkozatában valótlanul közöl lényeges adatot, tényt. Többen kutatják, miért nem szerepel Tátrai vagyonnyilatkozatában az NVT tagjaként neki járó havi egymillió forint. A volt vezérigazgató szerint azért nem, mert ezt a vagyonnyilatkozat alapján nem is kell szerepeltetnie. A dokumentumot az NVT tagjaként töltötte ki, márpedig a jövedelmekre vonatkozó rész csak a tisztségviselő illetményén kívüli adóköteles jövedelmekre kérdez rá. Ennek pedig értelmezése szerint eleget tett.

A tanács elnöke és többi tagja azonban másként értelmezte az útmutatást: az Országgyűlés honlapján megtalálható iratok szerint az aktív tagok mindegyike szerepelteti vagyonnyilatkozatában azt a jövedelmet, amit a tanácsban végzett munkája után kap.

Milyen esetekben meneszthetik Tátrait?

Az állami vagyonról szóló törvény alapján a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kizárással szünteti meg a megbízatást, ha a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak;

az összeférhetetlenséget a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg;

kinevezését követően bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélik, vagy más módon tisztségére méltatlanná válik;

vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.