A Magyar Közlönyben már meg is jelent a gazdasági miniszter azon rendelete, amely az EU augusztus eleje óta érvényben levő új támogatási feltételeket kiterjeszti a magyar kutatás-fejlesztési projektekre. Ilyen típusú programokat eddig is támogatott Magyarország egyedi kormánydöntésekkel, ám ugyanazok a bonyolult szabályok vonatkoztak rájuk, mint a feldolgozóipari beruházásokra. Az új jogszabály legfontosabb könnyítése az adott fejlesztés költségeihez kapcsolódó magasabb támogatási arány.

Egyedi kormánydöntéssel eddig három szerződést kötött a kabinet, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel egy 11 millió eurós, a Richter Gedeonnal egy 61 millió eurós, valamint az Egis Gyógyszergyárral egy 16 millió eurós K+F projektre. További hét esetben a tárgyalások a szerződéskötés előtt tartanak. Ezek összesen 150 millió euró K+F tőkét és ezer új kutatómunkahelyet jelentenek, jellemzően a gyógyszeripar, az autóipari fejlesztések, valamint a szoftverfejlesztés területén. Nyolc másik beruházás esetében Magyarország versenyben van más államokkal, szerencsés esetben további 100 millió euró és 700 új munkahely jöhet létre - tudta meg a Népszabadság.

Az EU könnyített feltételei tehát jól jönnek Magyarországnak. Ami nem változott, hogy egyedi kormánydöntés alapján a 10-25 millió euró értékű fejlesztések kaphatnak támogatást, amelyekkel legalább tíz új munkahelyet kell létrehozni. Forrás kapható alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és kísérleti fejlesztéshez. Változott azonban az elnyerhető pénz összege, ugyanis az alapkutatás esetében a támogatás mértéke akár az elszámolható költségek 100 százalékát is elérheti. Ez azért fontos, mert az alapkutatás nem egy termék előállítására vonatkozik, ami azonnal pénzzé tehető, hanem egy kísérleti vagy elméleti munka, amely során új ismeretek szerezhetők, magyarul a cél az elméleti tudás megszerzése. Az ipari kutatásnál a támogatás mértéke 50, a kísérleti fejlesztésnél pedig 25 százalék. A kis- és középvállalkozások esetében 20, illetve további 10 százalék plusztámogatást engedélyez a rendelet. Rugalmasabb a jogszabály az elszámolható költségeket illetően is, ugyanis kibővítette ezen tételek körét.

A könnyítések persze nem jelentik azt, hogy ezentúl ellenőrzés nélkül költheti a kormány a pénzt. Szerződésben rögzítik, mennyi ideig kell fenntartani a projektet. A megállapodás ideje alatt folyamatosan jelenteniük kell a vállalatoknak, és meglepetésszerű helyszíni ellenőrzésre is számíthatnak. A cégeknek vállalniuk kell a megfelelő számú alkalmazott, a felsőfokú végzettséggel és PhD-fokozattal rendelkező munkavállalók foglalkoztatását. Ugyan erre az egyedi kormánydöntések létezése óta nem volt példa, de ha valaki nem teljesíti a vállalásait, annak kamatostul kell visszafizetnie a támogatást.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium nem titkolt célja a K+F területén elősegíteni egy minőségi váltást. Ezt szolgálja az átalakított egyedi kormánydöntési szabályozás is, amely a jövőben a kifejezetten magas hozzáadott értékű fejlesztésekre koncentrál. Akik ebből a körből kimaradnak, azok próbálkozhatnak más hazai, illetve uniós pályázati lehetőségekkel.