- A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági és gazdasági szakjaira csak nagyon sok ponttal - 450 fölött - lehetett bejutni. Az élelmiszer-mérnöki, a kertészmérnöki és az államigazgatási szakemberképzésre kevesebb pont is elég volt, de ezekre is csak az országos átlag feletti pontszámmal nyerhetett felvételt a jelentkező. Miért nem követelték meg az emelt szintű érettségit?

- Felesleges volna, 450 pontot nem lehet másképpen elérni, csak emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával. Mi különben mindig javasoljuk, hogy legyen követelmény az emelt szint, de a Magyar Rektori Konferencia illetékes albizottságában kisebbségben maradunk. Márpedig egy intézmény nem vezetheti be, a szakterületnek közösen kell döntenie róla. A gazdasági főiskolák képviselői pedig félnek attól, hogy elriasztják a diákokat, inkább olyan szakmát választanának maguknak, amelyikhez elég az alapszintű vizsga. Mi azzal is szelektálunk, hogy a közgazdasági szakok mindegyikén kötelező a matekérettségi. Azelőtt két "puhább" tárggyal be lehetett kerülni...

- Könnyebb volna az alapozás, ha már a középiskolában több gazdasági tudást sajátítanának el a diákok? Sokak szerint az életben is jobban megállnák a helyüket, ha állampolgári és vállalkozási ismeretekkel is felvérteznék őket.

- A mai világban nehéz eligazodni pénzügyi tudás nélkül. Emlékszem, a nyolcvanas évek végén hosszabb tanulmányútról jöttem haza Amerikából. Én tanulmányokat kezdtem írni, fiatalabb társaim rögtön a nálunk akkor meghonosodott tőzsdézést próbálták ki. Ragadt rájuk a kinti szellem. A pénzügyi kultúra terjesztése fontos feladatunk. Mint az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumi tagja nemrég adtam át pályázaton elnyert gazdasági témájú könyvcsomagokat középiskoláknak.

- Régen minden diplomás kapott állást, ma viszont nem érdeklődésüknek megfelelően, hanem jövendő boldogulási lehetőségük alapján választanak szakot az érettségizők.

- Azért bármit tanul, egyetemi végzettséggel ma is sokkal könnyebb állást kapni. Létezik, de még nem számottevő a diplomás munkanélküliség. Inkább az a baj, hogy a tehetséges, de szegény diák nem mer hozzánk jelentkezni. Eleve hátrányban van, mert középiskolás korában nincs módja két nyelvvizsgáig eljutni. Azután meg fél a tanulás költségeitől. Pedig, aki szorgalmas, az a szociális ösztöndíjjal, a tanulmányi ösztöndíjjal, a speciálisan a hátrányosokat megcélzó Demján-ösztöndíjjal és a diákhitellel 70-100 ezer forinthoz is hozzájuthat havonta. Igaz, ha nem megy a tanulás, egy év után átkerülhet a fizetősök közé. A rászorulóknak ezért egy év türelmi időt adunk, fizetjük a tandíjukat, hátha behozzák a lemaradásukat. A középiskolásoknak pedig a Studium Generale mozgalom segít: a már bejutott diákok készítik föl a gimnazistákat.

- A gazdasági válság nyomán új feladatok várnak az egyetemről kikerülő gazdasági és pénzügyi szakemberekre. Készítik már az új időszak tankönyveit?

- A közgazdaságtan alapjait, vagy a pénzügyi ismereteket eddig is kiváló amerikai tankönyvekből tanítottuk, nyilván átvesszük majd az új elméleteket. De a magam részéről nem látok paradigmaváltást. Egy a stratégiai menedzsmenttel foglalkozó konferenciára készülve, vagy száz friss tanulmányt, cikket néztem át, nincs különösebb jele annak, hogy alapvetően megváltoznának a közgazdaság-tudomány elvei. Nyilván foglalkozni kell a veszélyesnek bizonyult pénzügytechnikai eszközökkel. A nagyobb állami szerepvállalás kérdését is meg kell vitatni. De nem tudom, egy állami alkalmazott miért volna okosabb, mint a versenyszféra munkatársa. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. volt elnökeként érzékeltem problémákat a kinevezési rendszerben. Azt nem lehetett mondani, hogy politika semlegesen működött.

- Készülnek-e a mesterképzésre? Az alapképzésre járók felkészítésében és a tehetséggondozásban közre tudnak-e majd működni azok, akik már a mesterszakokat végzik?

- Jó, hogy mondják, ezt hamarosan alaposan át kell gondolnunk. Még nem látjuk előre, milyen problémáink lesznek, de azzal már küszködünk, hogy egyelőre minden az ötéves képzésre van beállítva. Én nem tartom jónak, ha valaki a három év után ugyanazon a szakon folytatja a mesterképzést, amire eddig járt. Nem tudunk neki elég új ismeretet adni. Az is probléma, hogy a legjobb diákjaink külföldre fognak jelentkezni mesterképzésre, mi meg nem tudunk majd ugyanannyi külföldit a helyükbe hozni, még ha talán nálunk is van a legtöbb cserehallgató Magyarországon. A külföldre pályázók helyébe más intézményekbe alacsonyabb ponttal bekerültek jönnek majd. Vagyis elképzelhető, hogy a mesterképzéssel csökkeni fog a hallgatói színvonal! Másrészt viszont erősebben szelektálhatunk majd az alapképzésre: kevesebb hallgatót veszünk föl, hiszen a mesterképzésre beiratkozók után járó emelt fejkvóta kompenzálja a kiseső bevételt.

Új célpont: Kína

Van olyan terület, ahol már érzékelhető a világgazdasági paradigmaváltás előszele. A Budapesti Corvinus Egyetemen több mint száz hallgató ismerkedik a kínai nyelvvel, kultúrával és a hatalmas ázsiai ország gazdasági mechanizmusaival. Megfelelő kapcsolat kialakítására törekedtek az egész világon és nálunk is tevékenykedő kínai Konficius Intézettel. Egyelőre azonban nem sok sikerrel, mert az ELTE kizárólagosságra törekszik a sinológia központjának számító intézménnyel való kapcsolattartásban.