Miközben a nagy európai befektetési bankok sorra térnek vissza a nyereségzónába, a svájci UBS története legmélyebb válságát éli. A befektetők a második negyedévben 21 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a UBS befektetési társaságából, amely által kezelt vagyon immár az ötödik egymást követő negyedévben csökken. Most már összesen 147 milliárd dollárral kevesebb pénz fialtatásáról kell gondoskodnia a banknak. Ha ilyen ütemben veszik ki a pénzüket az ügyfelek a bankból, akkor hamarosan elveszítheti a világ legnagyobb magánvagyon-kezelője címet is. Persze most ez fájna legkevésbé Oswald Gruebel vezérigazgatónak, akit februárban szerződtettek válságmenedzserként a UBS élére.

A patinás bank ezúttal 1,32 milliárd dollár veszteséget jelentett a negyedévről, szemben az egy évvel korábbi 372 millióval. Pedig Gruebel megteszi a magáét: eladta már a brazíliai érdekeltségeket és elbocsátott 7,5 ezer embert, ám a kedvezőtlen nemzetközi megítélésükön ezzel érdemben nem tudott segíteni. A pénzügyi válság legnagyobb európai áldozataként eddig 54,2 milliárd dollárt veszítő UBS sok jóra nem is számíthat a jövőben, a trendforduló idejének megjóslására nem is vállalkozott a vezérigazgató. Most a legfontosabb teendőt a vállalat konszolidációja és az ügyfelek bizalmának viszszaszerzése jelenti. Ez nem lesz egyszerű feladat, a svájci banktitokba vetett hit ugyanis megingott, amikor a UBS 250, adócsalással vádolt amerikai állampolgár számlaadatait kiszolgáltatta az amerikai adóhatóságnak (IRS), a bírságként kirótt 780 millió dollár bírság kíséretében - írja a Bloomberg. Az IRS viszont mind az 52 ezer "adókímélő" amerikai adataira kíváncsi, akik külföldre menekítették pénzüket - összesen 20 milliárd dollárt - a UBS segítségével. Emiatt pert is indított a UBS ellen, ebben ma lesz újabb fejlemény, ekkor ismertetik az amerikai és a svájci diplomaták és szakemberek között lefolytatott tárgyalások eredményét. Július végén az érintettek a lényegi kérdésekben megegyeztek, már csak a finomítások vannak hátra. Az alku fájdalmas lesz, annyi biztos. Az előzetes hírek szerint "halmazati büntetésként" 2,8- 4,6 milliárd dollárt kell fizetniük a svájciaknak.

A tömeges betétkivonástól való félelem kisebb, évszázados múltra visszatekintő magánbankokat is a tőkeerős multik karjába hajt. Így járhat a luxemburgi bejegyzésű Sal. Oppenheim is, amely 1789 óta forgatja a rábízott pénzt, tavaly már összesen 132 milliárd eurót. A magyar fiókteleppel is rendelkező bankház a második világháború óta először zárt veszteséggel, a deficit 117 millió euró volt 2008-ban. A privát bank néhány nagyobb befektetése balul sült el, a Reuters hírügynökség ide sorolja a német Arcandor csoportba ölt milliókat, amelyek révén 28,6 százalékos tulajdonrészhez jutottak. Ez azonban alaposan leértékelődött, miután a Karstadt áruházaktól, a Quelle csomagküldő szolgálatról és a Thomas Cook utazási irodáról ismert Arcandor nemrég csődöt jelentett. Megrendült a német középvállalkozásokat támogató IKB helyzete is, ez a bank 14,7 milliárd dollárt bukott a jelzáloghitel-válságon, s ebben a Sal. Oppenheim pénze is vastagon benne van.

A patinás magánbank pár hete még hevesen cáfolta a tőkeemelés szükségességéről szóló híreszteléseket, az egyik tulajdonos, Matthias Graf von Krockow kifejtette, hogy képesek önerőből rendezni a helyzetet. A gondokat előjelezte, hogy a Fitch hitelminősítő a legjobb, "A" kategóriából "A mínuszba" tette át a bank besorolását.

Szerdán azonban kiderült: a kósza híreknek volt alapjuk. A legnagyobb német hitelintézet, a Deutsche Bank hivatalosan is bejelentette, hogy 50 százalékot el nem érő részesedést vásárolna a Sal. Oppenheimben. Szándékukat azzal indokolták, hogy a legvagyonosabb német családok pénzét kezelő Sal. Oppenheim révén erősítik pozíciójukat a magánbanki piacon, cserébe újdonsült partnerük igénybe veheti ügyféltoborzásához a Deutsche Bank kiterjedt világhálózatát. Megnyugtatásul azt is közölték, hogy betársulásuk nem jár szerkezeti változtatásokkal.

Félmillió euró a beugró

A Sal. Oppenheim tavaly május óta van jelen Magyarországon, ekkor kezdte meg működését az osztrák leányvállalat itteni érdekeltsége, a Bank Sal. Oppenheim jr & Cie (Österreich) AG Magyarországi Fióktelepe. A tehetős magánügyfelek számára vagyonkezelési szolgáltatást nyújtó (a beugró minimum ötszázezer euró) magyar vállalkozásnál egyelőre nem tudták megmondani, hogyan érintené őket a Deutsche Bank megjelenése, amelyről amúgy hivatalos információt még nem kaptak. Magyarországon egyébként a két csoport tevékenysége nem fedi egymást, a Deutsche Bank Zrt.-nek csak nagy- és középvállalati ügyfelei vannak, privátbanki szolgáltatásokkal nem foglalkozik. (H. B.)