Több ellenőrzésre számíthatnak augusztustól a foglalkoztatók a táppénzes kifizetésekkel összefüggésben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a változó jogszabályokkal magyarázza a szigorítást. Nem céljuk azonban minél több büntetést kiszabni, inkább arra törekszenek, hogy a munkaadók a továbbiakban a módosításokhoz igazodjanak. Ezek lényege, hogy az átlagkereset kisebb hányada jár táppénzként, és a jogosultsági idő is rövidült (az állásukat elvesztettek passzív jogú táppénze esetében például 45 napról 30 napra). Az új feltételek csak az augusztus elsejétől induló táppénzes esetekre vonatkoznak, a korábbiakra nem.

Az OEP szakértői arra számítanak, hogy az intézkedések hatására valamelyest visszaszorul a passzív jogon járó táppénz. Az év első felében ugyanis több régióban megugrott az ilyen esetek száma, jellemzően ott, ahol a válság miatt tömegével zártak be üzemek, szűntek meg vállalatok. A recesszió főleg az iparban tombol, s ezt az egyébként fejlettnek tekintett térségek - a Dunántúl nyugati és középső részei - szenvedik meg jobban. Bukodi Zsolt, az OEP felügyeleti ellenőrzési főosztályának vezetője szerint valóban érezhető, hogy a válság hatására egyre több a táppénzigénylés: régiótól függően 20 és 40 százalék közötti mértékű növekedést tapasztaltak az elmúlt hónapokban tavalyhoz képest. A recesszió nem válogat, elsöpör olyan nagy foglalkoztatókat is, ahol kifizetőhely működik - ez viszont fejtörést okoz az egészségbiztosítás dolgozóinak, akiknek szorgalmasan kell figyelniük a felszámolásokról, cégbezárásokról szóló híreket. A táppénzt folyósító biztosító ugyanis ilyenkor hitelezőként lép fel, s ha kicsúsznak a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidőből, keresztet vethetnek kintlevőségeikre.

A rendelkezésre álló adatok alapján nem vonható le az a következtetés, hogy az elbocsátások elől jogalap nélkül menekülnének táppénzre az alkalmazottak. Bukodi Zsolt szerint valós élethelyzet, hogy a leépítéssel fenyegetett dolgozón úrrá lesz a stressz, ami indokolja a táppénz megállapítását. Probléma inkább abból szokott származni, hogy a táppénz lejelentésekor (az illetékes egészségbiztosítási pénztárba) a nem rendszeres jövedelmeket is rendszeresként tüntetik fel a foglalkoztatók. Arra is figyelnie kellene a munkaadónak, hogy a táppénz a kieső kereset pótlására szolgál. A biztosító ellenőrzésén bizonyára fennakad például az albérleti támogatás, ha azt a keresőképtelenség ideje alatt is folyósítják a munkavállalónak.

Az ellenőrök felvértezetten végzik munkájukat: számítógépes adatbázisból tudják kikeresni, hogy a vizsgált személy rendelkezik-e például két év folyamatos biztosítási jogviszonnyal. Ezekben a hetekben bővítik az adattárat az adóhatóságtól származó havi járulékadatokkal. Az elektronikus segítség el is kél, az országban összesen mintegy 180 ellenőr tevékenykedik. Munkájukba "besegít" a lakosság is, gyakran érkezik civil bejelentés "gyanús táppénzesekről", jellemzően a szomszédokról.

Amennyiben megbukik az ellenőrzésen a táppénzigénylés, a biztosító a foglalkoztatónak fizetési meghagyást küld, de adott esetben mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot is kivetnek. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben rögzítik a fizetési meghagyás tényét, ami ellen a foglalkoztató jogorvoslattal élhet. Első fokon a meghagyást kiadó biztosítóhoz fordulhat a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül. Másodfokon az OEP jár el, végül bírósághoz fordulhat a munkaadó.

Idén az első negyedévben 457 fizetési meghagyásról született döntés, míg tavaly az egész évben 1867 - miközben az előző évben összesen 813 ezer biztosított ellátását ellenőrizték. Vagyis a válság érdemben nem növelte az ilyen esetek számát, a dolgozók egészségi állapotát valóban megviselték ezek a hónapok. A második negyedévről még nem áll rendelkezésre statisztika, de a szakértő szerint várható, hogy tovább emelkedik a táppénzigénylések száma, amíg a válság tart.

Volt rá példa, hogy végül a biztosító fizetett a betegállományt töltőknek. Erre akkor kerül sor, amikor a megállapított táppénz elmarad a jogszabályok szerint járótól. Tavaly 50 millió forint ment így vissza, idén január és március között pedig 13 millió.

Reális, hogy foglalkoztatási nehézségek esetén megnő a táppénz és a nyugdíj iránti igény - állítja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztálya. A tárca szerint várható volt, hogy év közben regionális eltérések keletkeznek a nyugdíj iránti igények alakulásában. Mint kedden megírtuk, az első negyedévben főleg a nyugati országrészben emelkedtek számottevően a nyugdíj-elbírálási igények, ahol a korábbihoz képest megugrott a munkanélküliség. A minisztériumban mindazonáltal úgy látják, hogy a nyugdíjra jogosultak 90 százaléka a gazdasági helyzettől függetlenül a lehető leghamarabb kéri a nyugdíjazását. De valóban érzékelhető változás - teszik hozzá.

Szankciók (millió forint)

Forrás: OEP

Amit vizsgálnak az ellenőrzéskor

Egyéni munkaszerződések

Kollektív szerződések

Szervezeti és Működési Szabályzat

Jelenléti ív

Bérkarton

Jövedelemigazolás