Kérdően néztek az APEH egyik Békés megyei irodájában arra az egyéni vállalkozóra, aki a járuléktartozása ügyében szeretett volna méltányossági kérelmet beadni. Mint lapunknak elmondta, azután kereste fel a hivatalt, hogy értesült az Alkotmánybíróság (AB) határozatáról, melyben törölte az adózás rendjéről szóló törvényből azt a részt, amely nem engedte a tartozás mérséklését, elengedését a járulékok esetében. Az APEH munkatársai azonban nem voltak képben, a kérelemmel ezért nem is foglalkoztak, így az adózó dolgavégezetlenül távozott az irodából.

Nem jártak el helyesen az adóhivatal dolgozói - ez már a Pénzügyminisztérium véleményéből okoskodható ki. A konkrét ügyről érdemi álláspontot a részletek ismerete hiányában ugyan a tárcánál nem tudtak kialakítani, azonban megjegyezték, hogy az adózó által benyújtott méltányossági kérelemmel a hatóságnak abban az esetben is kötelessége foglalkozni, ha annak nem ad helyt. A kérelmet ez esetben határozattal kell elutasítani.

Mást is az adóhivatali alkalmazottak fejére lehet olvasni. Azt követően, hogy az Alkotmánybíróság határozatát közzéteszik a Magyar Közlönyben, az alkotmányellenesnek talált szövegrész hatályát veszti. A járuléktartozásról szóló határozat július 10-én jelent meg a közlönyben, vagyis akkortól jogszabályi alapja van a méltányossági kérelem benyújtásának a járuléktartozás esetében is. Az ügyben az APEH-nek azt kell mérlegelnie, hogy a kérelem az adózó anyagi helyzete alapján megalapozott-e vagy sem. A PM szerint a jogszabályváltozás nyomon követése minden hatóság alapvető feladata; az APEH ezért nem is kap külön értesítést a közlönyben közzétett módosulásokról.

Az Alkotmánybíróság döntése a magánszemély adóalanyok (de nem az alkalmazottak) és az egyéni vállalkozások számára teszi lehetővé a járuléktartozással kapcsolatos eljárást. A szaktárca szerint az egyéni vállalkozók nemcsak a saját, hanem az általuk foglalkoztatott személyek járulékaira is kérhetnek könnyítést - ilyenből persze jóval kevesebb van. Zara László adószakértő pár tízezerre becsüli a számukat. Szerinte is lehet kérelmet benyújtani az alkalmazottak járuléktartozása után, ugyanis a törvény alapján az egyéni vállalkozók ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a magánszemélyek, így az alkalmazott utáni járuléktartozás az egyéni vállalkozó tartozásának minősül.

Az még nem dőlt el, hogy a Pénzügyminisztérium - az AB határozatának "útmutatása" alapján - benyújt-e olyan módosító javaslatokat a parlamenthez, amelyek más formában visszaállítják a járuléktartozás védettségét a méltányossági ügyekben. A taláros testület ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy ez nem lenne ellenére. A határozat indoklása szerint a járulékfizetői kör elmúlt években tapasztalt bővítése (ami egyben az egészségügyi ellátáshoz való jogosultság megszerzésének a feltétele) veszélyeztetheti egyes személyek, hozzátartozók életvitelét, ami végső soron az emberi méltósághoz való jogot sérti. Vagyis olyan javaslattól nem zárkóznak el, ami a fenti szempont figyelembevétele mellett óvja a járulékokat.

Megfigyelők szerint ennek egyik módja, ha a kormány enyhít az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételein. - A szaktárca jelenleg tanulmányozza az alkotmánybírósági döntést, annak következményeit - tájékoztatta lapunkat a minisztérium sajtóosztálya.

Összesen valamivel több mint 1 millió 9 ezer egyéni vállalkozást tartott nyilván 2009. június 30-án a KSH, ám ennek mintegy 40 százaléka működik ténylegesen. A legtöbb ilyen vállalkozást, közel 230 ezret Budapesten és Pest megyében regisztrálták, majd az Észak-Alföld három megyéje következik, ahol 191 ezer bejegyzett vállalkozás található. A legkevesebb vállalkozás (95,2 ezer) a közép-dunántúli régióban lelhető fel. Az egyéni vállalkozók körében népszerű tevékenység az ingatlanügylet, a gépek szerelése, javítása.

Dél - pesti APEH hivatal,ügyfélszolgálat