A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) évente 50-60 ezer bontási engedélyt ad ki forgalomból végleg kivont autókra. Ténylegesen 60-70 ezerrel több autó "tűnik el" az utakról, a hatóságok feltételezései szerint többségük illegális bontókban végzi. A nyomtalanul eltűnt autók és azok alkatrészei aztán a feketekereskedelemben cserélnek gazdát.

Az NKH hat hete munkába állított, Közúti Közlekedési Információs Rendszer (Kökir) elnevezésű, tucatnyi modulból felépített gigaszoftvere elődeivel ellentétben már alkalmas arra, hogy a forgalomba helyezéstől a bontókig nyomon kövesse egy-egy autó, az azonosítóval ellátott alkatrészek és a jármű okmányainak az előéletét. A hatóság reményei szerint az új informatikai rendszer hatására emelkedik a legális bontókba küldött autók száma, mivel az illegális bontókból származó alkatrészeket a jövőben már nem lehet "észrevétlenül" (és következmények nélkül) beépíteni az autókba. A soron következő műszaki vizsgán ugyanis a rendszer kiszúrja az előélet nélküli alkatrészt.

Élesen kritizálta a Kökirt bevezetése előtt több érdekcsoport és érdekképviselet. Az egyik legfőbb kifogás az volt, hogy a műszaki vizsgáztatáskor nem ad lehetőséget a vizsgabiztosnak a mérlegelésre. Amennyiben az autó - mért paraméterei alapján - nem felelt meg a vizsgakövetelményeknek, korábban a vizsgabiztos ennek ellenére érvényesíthette, azaz a forgalomban tarthatta az autót. Erre már nincs lehetőség: ha a számítógép egy autóról azt állapítja meg, hogy nem felel meg az előírásoknak, a vizsgabiztos nem tehet semmit.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a sorozatos bírálatok ellenére kitartott a rendszer mellett, amely - a 2007-ben bevezetett integrált műszaki vizsgáztatáshoz használt szoftverrel ellentétben - eddig meghibásodás és kényszerleállás nélkül működött. Szerintük a támadásoknak nem szakmai okai vannak. Az ellenkezés, a hatóságnak címzett nyílt és névtelen fenyegető levelek mögött szerintük az áll, hogy az új program bevezetésével teljes egészében zárt lett az autókkal kapcsolatos hatósági ügyintézést. Nem lehet az előírt díjak megfizetése nélkül levizsgáztatni az autót, mert a rendszer addig el sem fogadja a jármű adatait, amíg tulajdonosa nem igazolta, hogy teljesítette a befizetési kötelezettségeit. Nem lehet szívességből vizsgáztatni, az autó tulajdonosa nem győzködheti a vizsgáztatót, hogy majd megjavíttatja a féket, csak engedje át az autót.

A korrupció lehetősége több okból is csökkent. Egyfelől, mert a számítógépet nem lehet, a mérlegelési jogától megfosztott vizsgáztatót pedig nem érdemes már megvesztegetni. Ha valaki mégis manipulálni próbálná a rendszert, azt az NKH számítóközpontja azonnal érzékeli. A szoftver ellenőrzi az ügyfél (vagy meghatalmazottjának) személyes adatait, ezzel ellenőrzés alá vonja a "műszaki ügyintézést vállaló közvetítők" tevékenységét is. (Ők azok, akik mindig hamarabb jutnak vizsgaidőponthoz, mint aki kapcsolatok nélkül vinné vizsgázni az autóját.)

A Kökir folyamatosan figyeli, hogy a vizsgára küldött autók adatai szerepelnek-e a rendőrség körözési nyilvántartásában. Jelzi azt is, ha egy olyan autót akarnak újra forgalomba helyezni, levizsgáztatni, amelyet korábban nem vontak ki a forgalomból, vagy egyáltalán nem is helyeztek forgalomba. Ezzel - a közlekedési hatóság reményei szerint - ellehetetlenítik az ellopott, sérült autók feketén felvásárolt alkatrészeivel át-, illetve újjáépített autók másodlagos piacát, mivel az ilyen gépkocsikat az új rendszerben gyakorlatilag nem lehet majd forgalomba helyezni, és okmányokat sem adnak ki rájuk.

Az új program alkalmazása több tízmilliós megtakarítást jelent az autósok és a hatóság számára. Utóbbinak például már nem kell drága vízjeles papírra tanúsítványokat nyomtatnia, mivel a vizsgálatok közhiteles adatait a rendszer tárolja, s abból - csak úgy, mint az adott autó előéletére vonatkozó minden fontos adat - bármikor előhívható.

A közlekedési hatóság szigorítaná a balesetet szenvedett autók műszaki ellenőrzését is. A jelenlegi gyakorlat szerint még a súlyosabb kimenetelű baleset után sem vonja ki a rendőrség a forgalomból az autókat, akkor sem, ha azok járóképtelenné válnak, és csak trélerrel lehet elszállítani őket a helyszínről. Az NKH szerint közlekedésbiztonsági szempontból mindenképpen indokolt lenne, hogy a súlyosan megrongálódott autókat csak akkor engedjék újra forgalomba, ha a felújításukat követően ismét átmentek a műszaki vizsgán.

Az ORFK közlekedési főosztályának illetékese a Népszabadságnak azt mondta: a rendőrség is foglalkozik a kérdéssel, és várhatóan még az idén kidolgozzák, hogy milyen jellegű és fokú sérülések esetén tennék kötelezővé a baleset helyínén intézkedő rendőröknek az autó azonnali kivonását a forgalomból.