Ám Jacques Cailloux, a Royal Bank of Scotland európai közgazdásza szerint 1953-ban lehetett utoljára ilyen alacsony a ráta. Tavaly júliusban egyébként még négyszázalékos volt az infláció az eurózónában, s az Európai Központi Bank (EKB) a válság kirobbanása előtt még gyorsan kamatot is emelt. A munkanélküliség júniusban viszont 9,4 százalékra kapaszkodott fel, s ez tízéves csúcs.

Az EKB a jövő héten tartja következő kamatdöntő ülését, s a piaci várakozás szerint marad az egyszázalékos szint, amely alá a frankfurti székhelyű intézet nem szívesen menne. Az utóbbi időben inkább nem szokványos eszközökkel próbált pénzt pumpálni a gazdaságba, jelzálogpapírok vásárlásával és egyéves hitelek nyújtásával.

A friss adatok azonban azt jelzik, hogy a recesszió nyomja le az árakat, és a defláció veszélye is felüthette a fejét. Az EKB ezzel egyelőre nem ért egyet, azt hangoztatja, hogy ha a korábbi olajárcsökkenés hatása elmúlik, akkor az átmeneti áresés után újra pozitív inflációs indexek jelennek meg, de középtávon nem törik át a kétszázalékos plafont. Ám az olajárak mellett a költekezéstől ódzkodó fogyasztók magatartása is befolyásolja az árakat, azaz az EKB-nak fontolóra kell vennie azt is, amit Marek Belka, a valutaalap európai igazgatója mond, hogy az egyszázalékos kamat nem lehet az elképzelhető legkisebb érték, ami alá a központi bank semmiképpen sem merészkedik.

Váratlanul jó az amerikai GDP-adat

A vártnál lassabb ütemű zsugorodást mutatott az amerikai gazdaság a második negyedévben: az előzetes adat szerint éves szintű egy százalékkal csökkent a GDP. Az első negyedévben még 6,4 százalékos volt az éves szintű zsugorodás. Az elemzők a második negyedévre 1,5 százalékos csökkenést vártak. (MTI)