A tavaszi mélypont után júniusban élénkült a hazai lakossági hitelezés. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hónap során a háztartások csaknem 26 milliárd forinttal több kölcsönt vettek fel, mint amennyit visszafizettek - ez több mint a duplája a májusi értéknek, s nagyjából megfelel a januári szintnek. (A legrosszabb hónap április volt, akkor az egyenleg hétmilliárd forintos mínuszt mutatott.) Az elmúlt fél év azonban összességében így is óriási visszaesést hozott: a lakosság nettó hitelfelvétele (a törlesztések és az új kölcsönök különbsége) az egy évvel korábbi tizedére esett vissza. Míg tavaly január-júniusban - az árfolyamhatást nem számítva - 580 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány, idén mindöszsze 60 milliárddal.

Az elmúlt fél év jelentős változást hozott a forinthitelek megítélésében is. Míg januárban a növekedést a devizaalapú kölcsönök táplálták (egyharmad-kétharmad arányban), júniusban már egyértelműen a forintalapú termékek voltak a nyerők. A devizahitelek esetében a lakosság nettó hiteltörlesztő volt (a törlesztések összege közel hatmilliárddal haladta meg az új kölcsönökét), a forintalapú kölcsönöknél az egyenleg 31,5 milliárdos pluszt mutatott. A bővülésben persze komoly szerepet játszott az állami kamattámogatású lakáshitelek július elsejei felfüggesztése is. Ennek hatására júniusban ugrásszerűen nőtt a kereslet: a hónap során kötött forintalapú, lakáscélú új szerződések értéke 80 százalékos emelkedést mutatott az egy hónappal korábbihoz képest.

Az új lakossági hitelek kamata is elkezdett visszatérni a januári szintre. A lakáscélú hiteleknél a forintkölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója ugyan még valamivel meghaladja az év eleji szintet, az euró- és a svájcifrank-alapú hiteleké azonban már alacsonyabb, mint akkor volt. A fogyasztási kölcsönök közül a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél éppen fordított a helyzet: ezeknél a termékeknél a forintalapúak most olcsóbbak, mint fél éve, míg a devizaalapúak valamivel drágábbak, a különbség azonban csupán néhány tizedszázalékos.

A betéti kamatok esetében nem volt különösebb változás az elmúlt félévben. A forintbetétek kamata a jegybanki alapkamat januári mérséklése után valamelyest csökkent, a második negyedévben azonban visszakorrigált a korábbi szintre, míg az euróbetétek kamata nőtt év eleje óta. Míg a kamatokban nem volt nagyobb elmozdulás, a forint- és devizabetétekbe áramló megtakarítások tekintetében trendváltást jelentett az utolsó két hónap. A gyenge forint miatt az év elején a devizabetétekből a forintba vándorolt az ügyfelek pénze, akik így realizálták az árfolyamnyereséget. Májusban és júniusban azonban fordult a kocka: a forint erősödésével a devizabetétek kezdtek el hízni, míg a forintbetétekből több megtakarítás távozott, mint amennyi új pénz érkezett.

Az OTP elemzői szerint a pénzügyi válság mind a hitelek, mind a betétek esetében megtörte a korábban tapasztalt állománynövekedési trendet. A bankok a forrásköltségek emelkedése, a magyar országkockázathoz kötődő felárak növekedése és a gazdasági válság okozta bizonytalanság miatt csak a korábbinál magasabb kamatok mellett tudtak hitelezni az első fél évben. A hitelkereslet is visszaesett, hiszen a háztartások jövedelmi kilátásai romlottak, sokan bizonytalanabbnak érezték jövőben várható fizetésük nagyságát. A két hatás eredményeként a háztartások árfolyam-változástól tisztított nettó hitelfelvétele - amely 2008-ban a GDP 4,7 százaléka volt - az idei első öt hónapban egy százalék alá esett.

Betéti oldalon árnyaltabb a kép. A jövedelmi helyzet romlása a betételhelyezés visszafogása irányába hat. Viszont a piaci kamatkörnyezet és a bankok között a lakossági betétekért folyó verseny emelkedő, sok esetben még a jegybanki alapkamatnál is magasabb betéti kamatokat eredményezett. Ezzel és biztonságuk miatt is a korábbinál vonzóbbak lettek a betétek - főleg a befektetési alapokkal szemben, melyekből sok megtakarítás áramlott át a betétekbe. Így az árfolyamváltozástól tisztított, szezonálisan igazított háztartási nettó betételhelyezés a 2008 első tíz hónapjában tapasztalt 2,2 százalékos GDP-arányos szintről november-decemberben 6 százalék közelébe ugrott, és azóta is 3 százalék körül mozog - tették hozzá.

Egyelőre nem várnak komoly áttörést a lakossági forintalapú hitelezésben a CIB-nél. A bank szakértői szerint ehhez a jegybanki alapkamat további csökkentésére van szükség. A július végi egy százalékpontos vágás ugyan biztató lépés volt, ám jelenleg még mindig érzékelhető különbség van a forint- és az euróalapú kölcsönök havi törlesztőrészlete között. Ahhoz, hogy a forinthitelek megközelítsék az euróalapúakat, még további, minimum egy-két százalékpontos kamatcsökkentésre lenne szükség. Ez azért is lenne fontos, mert a megszüntetett állami támogatott forinthitelek szerepét csak úgy tudnák - legalább részben - átvenni a piaci kamatozású termékek, ha legalább egy árszinten mozognának a devizahitelekkel - tették hozzá.

A forintbetétek esetében - a jegybanki alapkamat mérséklésével párhuzamosan - folyamatos kamatcsökkenést várnak a banknál. A pénzintézetek hamarosan beárazzák a legutóbbi vágást, és ennek eredményeként a top ajánlatok a jelenlegi 12-13 százalékról 10-11 százalékra csökkennek. A két számjegyű betéti kamatok addig tarthatják magukat, míg a kamatfelárak el nem érik a két százalékot, vagyis akkor, ha a jegybanki irányadó kamat újabb fél százalékponttal 8 százalékra süllyed. Az elemzők szerint erre már augusztus végén sor kerülhet, így a forintkamatok már ősszel ismét egy számjegyűek lehetnek.

Cégeknek nincs hitel

Míg a lakossági hitelezésben enyhülést hozott a június, a vállalatok továbbra is jóval kevesebb kölcsönt kapnak, mint korábban. Az idei első fél évben a cégek 113,5 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza, mint amennyi új kölcsönt kaptak, miközben tavaly ilyenkor még 306,4 milliárdos pluszban voltak.
A legrosszabb hónap egyébként éppen a június volt: akkor az egyenleg -45,5 milliárd forint volt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) valamennyi pénzügyi intézménytől "határozottan" elvárja, hogy betartsa az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó vállalását - figyelmeztet a felügyelet a honlapján közzétett tájékoztatójában.