Az üzleti légkört és a gazdasági hangulatot tükröző indexeket csütörtökön tette közzé az Európai Bizottság: miközben mindkét mutató egyértelmű javulást jelez, még az átlagos szintektől is jócskán elmarad. Az Eurostat pedig arról számolt be, hogy növekedett a lakossági megtakarítási ráta, vagyis az emberek a válság közepette inkább félretesznek, mintsem költekezésükkel támogatnák a fellendülést.

Az üzleti felméréseken alapuló indexek kedvezőbb alakulására az IMF is utalt csütörtökön, amikor publikálta az eurózónával folytatott konzultációkból levont következtetéseit. A valutaalap arra számít, hogy a visszaesés üteme lassul, és jövőre talán már lehet látni a fényt az alagút végén. Idén azonban az eurózóna 16 tagállama 4,8 százalékos GDP-csökkenést könyvel el, s 2010-ben is enyhe, 0,3 százalékos megereszkedés jellemzi majd, azaz legjobb esetben is stagnálásról beszélhetünk.

Közben az infláció meredek hanyatlásának terhe is nyomasztja a térség vállalatait, s a bankrendszert még mindig súlyos feszültségek fenyegetik. A költségvetések helyzete látványosan romlik, s emellett gyorsan emelkedik az államadósság szintje. Az IMF is rámutat: míg 2007-ben még csupán a GDP 0,6 százalékát tette ki a deficit a valutaövezetben, 2010-ben már 6,9 százalék lesz az arány, az adósság pedig 66-ról 88 százalékra kapaszkodik fel.

A washingtoni elemzők szerint további határozott lépések kellenek a fellendülés megindításához, s azzal a veszéllyel is szembe kell nézni, hogy érdemi strukturális reformok nélkül az euróövezet növekedési képessége is csökken. Emellett jól összehangolt cselekvésre lenne szükség a pénzügyi szektor állapotának teljes körű felmérésére, a feltőkésítés végrehajtására, a rossz eszközök kezelésére, illetve az életképtelen pénzintézetek sorsának eldöntésére.

Az IMF üdvözli az európai pénzügyi felügyelet átalakítását célzó javaslatokat, de figyelmeztet: az új testületeknek megfelelő jogi hátérrel kellene rendelkezniük, hogy kialakíthassák az egységes játékszabályokat. Ezt azért hangsúlyozzák a szakértők, mert úgy látják: az uniós tagországok eddig sokféleképpen közelítették meg a bankválságot, s különbözőképpen léptek fel a hatások enyhítésére.

A megugró fiskális hiányokat észlelve az IMF egyetért azzal, hogy költségvetési eszközökkel is elő kell mozdítani az élénkülést, de középtávon mindenképpen vissza kell térni a növekedési és stabilitási paktum keretei közé. A válság alkalmat adhat arra, hogy a tagországok nekikezdjenek a régóta esedékes, halogatott reformoknak. A szakképzés, az oktatás és a munkahelyteremtés összehangolásában, a szolgáltatási irányelv alkalmazásában, a megújított lisszaboni stratégiában és a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lezárásában vélik megtalálni a kiutat az IMF elemzői.

Hiány és adósság az eurózónában (a GDP százalékában)

Forrás: IMF