Mintegy 42 ezer ágy várja a kollégiumokban a hallgatókat a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének adatbázisa szerint. Hogy a diákszállók már így is erőn felül teljesítenek, azt jól jelzi, hogy az Oktatásstatisztikai évkönyv szerint ugyanakkor a 2007/2008-as tanévben összesen 68 377 diák lakott valamilyen kollégiumban. Mindeközben csaknem 400 ezren tanulnak a hazai egyetemeken és főiskolákon.

Seifert Tibor, az ELTE kollégiumi főigazgatója azt mondja: a hallgatók alig 10 százalékát lehet kollégiumban elhelyezni. Többségében a nappali tagozatos, államilag támogatott hallgatók jutnak kollégiumi ágyhoz: 40 százalékuk lakik diákszállón.

Az elsősöknél általában legalább kétszeres a túljelentkezés a férőhelyekre, az idén azonban tovább nehezíti az intézmények dolgát, hogy jelentős számú elsős lesz majd a mesterképzésben is. Eddig a kollégiumok az ágyak 20 százalékát - osztatlan egyetemi képzés esetén - tartották fenn az első éveseknek, most viszont nem lehet biztosan tudni, hány mesterképzésre fölvett elsős igényel majd augusztus elején férőhelyet.

A kollégiumok - a szakkollégiumok kivételével - szociális alapon veszik fel a hallgatókat 10 hónapra. Augusztus 20-ig bírálják el a beadott igényléseket, és értesítik a hallgatókat. A maximálisan szedhető kollégiumi díjat kormányrendelet szabályozza; az oktatási intézmények által fenntartott kollégiumokban ez 7-10 ezer forint között van. A magántőke bevonásával, PPP-rendszerben felújított kollégiumokban drágább a szállás, úgy 10-15 ezer forint, a teljesen magánkézben lévőkben akár 20 ezer forint is lehet a lakbér.

Ezek a díjak és az állami normatíva többnyire csak a fenntartási költségek felét fedezik, a többit az egyetemnek kell kipótolnia. Az intézményeknek emiatt a korszerűsítésekre már nem igazán telik, így meglehetősen ramaty állapotok uralkodnak a kollégiumokban. A tehetősebb hallgatók inkább albérletbe menekülnek, de erre a "luxusra" nem mindenkinek van pénze.

- Szinte semmit nem költöttem könyvekre az alatt a három év alatt, amíg elvégeztem a szakot - érzékelteti a helyzet fonákságát Dénes György, a Budapesti Corvinus Egyetem friss alapdiplomása. - Tankönyvre, ha nagyon kell, egy ezrest vagyok hajlandó szánni, megveszem antikváriumban. Az eddigi legnagyobb beruházásom, hogy megvettem egy nyolcvanas években kiadott, négykötetes orosz szótárt - meséli a fiú. A nemzetközi tanulmányok szakon végzett fiatalember év közben az egyetem kollégiumában lakott. Néha hárman, néha négyen laktak egy szobában az egyetem Tarkarét utcai diákszállójában, havi 9500 forintért. Dénes György tömören csak annyit mond: elég rossz volt így. De még mindig jobban megérte neki, mint albérletbe költözni. Családjának nincsenek jó anyagi körülményei, ezért dolgozott az egyetem mellett is és most nyáron is. Jelenleg a Horánszky utcában, a Rajk László Szakkollégiumban lakik. Azt mondja: itt elég kellemes, mert csak ketten laknak egy szobában. Viszont a kollégiumi díj 17 ezer forint.

Madarász Anna Szegeden jogászhallgató. Tankönyvet ő is csak az egyetemi támogatásból vesz, meg ha nagyon muszáj. A jegyzetmásolás, a nyomtatás is 3-4 ezer forintjába kerül havonta. Ennyit fizet azért is, hogy két-három hetente hazautazzon Miskolcra és vissza. Anna albérletben lakik, a szülei fizetik. Szegeden egy szoba bérleti díja 15 ezer forint, plusz a rezsiköltség, ami télen 10 ezer forint is lehet. Az egyszobás garzon meg 30 ezer forint plusz rezsi. Anna ilyenben is, olyanban is lakott már.

- Azoknak a legjobb, akiknek a szülei fizetnek mindent - mondja Kovács Diána, aki az idén érettségizett, és most gazdálkodás és menedzsment szakra jelentkezett. A lány már középiskolába is Budapestre járt Taksonyból, így van tapasztalata a fővárosi albérlet világában. Azt mondja: kellene neki valami állandó munka, mert nem akar kollégiumban lakni.