Emlékezetes, hogy az Országgyűlés a múlt év őszén fogadta el az SPS-ről szóló jogszabályt, amelyet a köztársasági elnök normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz utalt. Gráf sérelmezte, hogy bár Sólyom László sürgősséggel kérte az alkotmányos normakontrollt, a testület még mindig nem döntött az ügyben.

Az Alkotmánybíróság ősszel tárgyalja a törvénnyel kapcsolatos államfői beadványt - közölte Sereg András sajtófőnök. A testület tavasszal már kétszer napirendre tűzte a beadványt, de a döntéshez szakértői anyagok beszerzését tartották szükségesnek az alkotmánybírák, akik az illetékes minisztériumhoz is kérdéseket intéztek.

Gráf a kormányszóvivőin megismételte korábbi álláspontját, hogy az SPS bevezetése jótékonyan hat majd a magyar agráriumra, ugyanis kiszámíthatóvá teszi az uniós támogatásokat a gazdálkodók számára. Az SPS bevezetését követően a támogatásokat biztosan azok kapják majd, akik a termelést végzik. A földtulajdonosok pedig, akik bérbe adják földjüket, továbbra is megkapják az azért járó bérleti díjat.

Megosztja a gazdavilágot az uniós agrártámogatás-váltásnak a szabadságon lévő Alkotmánybíróság előtt fekvő kérdése. A kormánynak a normakontroll hiányában mégis döntenie kellett: bevezeti jövőre a farmtámogatást, vagy marad a régi, földalapú dotáció.

Tizenhét kisebb-nagyobb agrár-érdekképviselet és szakszervezet nyílt levélben azt követelte a kormánytól, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása nélkül is jelentse be augusztus elsejével az Európai Bizottságnak, hogy jövőre már az egységes gazdaságtámogatási rendszert (SPS) alkalmazza Magyarország a jelenlegi földalapú, SAPS-rendszer helyett. Több szakmai érdekképviselet közben aggályosnak tartja a farmtámogatásnak is ismert SPS bevezetését.

- Azzal, hogy a kormány bejelentette az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerre történő átállást, nem tartották tiszteletben Sólyom László államfő döntését, és megkérdőjelezték az Alkotmánybíróság függetlenségét is, hiszen még nem ismerik a testület álláspontját az ügyben - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Jakab István, a Magosz elnöke. A Fidesz képviselője hozzátette: pártja megítélése szerint ez a lépés súlyosan sérti a jogbiztonság és jogállamiság elvét. Jakab szerint a kormány érvelésével szemben az SPS-rendszer nem igazságos, hanem éppen hogy a legigazságtalanabb rendszer, mert egyetlen esztendőhöz, a 2006. évi bázishoz köti a támogatások nagyságrendjét. Gráf szerint uniós követelmény volt a támogatás alapját képező bázisév meghatározása, ez pedig csak elszámolt támogatású év lehet.

Jakab kijelentette, hogy a bevezetéssel a jelenlegi torz birtokrendszer állandósul, ami a vidék tönkretételét okozza. Közölte: kettős földár- és földbérleti rendszer alakul ki annak alapján, hogy mely területhez jár támogatás, és melyikhez nem.

Az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége is ellenzi a jövő évi bevezetést. Mikula Lajos, a szervezet elnöke elmondta: semmi nem sürgeti a kormányt, hiszen 2011-ig ráérnének dönteni, addig még működhetne a jelenlegi támogatási rendszer, annak egyik lehetséges előnyével, a támogatás nemzeti részével.

A jövő évi bevezetés a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség szerint nemzetietlen cselekedet, mert a termőföldet a magyar termelők tulajdonában biztonsággal megtartó gazdaságok hosszú távú fennmaradását nem garantálja.