A nemzetközi gyakorlatban is szokatlanul nagy mértékben, egy százalékponttal csökkentette tegnap az alapkamatot az MNB monetáris tanácsa. Az irányadó ráta 8,5 százalék lett, a január végétől kőbe vésett 9,5 százalék után. A piac már hónapok óta elképzelhetőnek tartotta a vágást, ám az MNB kivárt, de most végül arra a szintre vitte le a kamatot, amelyről ősszel, a nagy forintgyengülés láttán egy lendületből 3 százalékponttal megemelte azt.

Mint Simor András jegybankelnök mondta, a csökkentés már valóban jó ideje érlelődött, Magyarország kockázati megítélése ugyanis az elmúlt időszakban folyamatosan javult. A tanács arra volt kíváncsi, tartós-e a trend. Ez a várakozás vezetett a mostani, szokatlan nagyságú kamatcsökkentéshez.

A monetáris tanács tagjai három javaslatot tárgyaltak, volt aki egy-, másvalaki 0,75 és megint mások félszázalékos kamatvágást tartottak indokoltnak. Szoros versenyben nyert a 100 bázispont - mondta az MNB elnöke. Hozzátette: arról, melyik tanácstag mit támogatott, és azt mivel indokolta, az augusztus elején megjelenő jegyzőkönyv ad tájékoztatást.

A monetáris tanács szerint a gazdaság lassulása megfelel az MNB májusi inflációs előrejelzésében prognosztizált pályának. Ugyanakkor az export - az import nagyobb mértékű csökkenése miatt - a vártnál kedvezőbben alakulhat az év során, a lakosság pedig sokkal erőteljesebben alkalmazkodott a megváltozott környezethez annál, mint amire számítani lehetett. A fogyasztás visszaesése tehát nagyobb lesz a jegybank elemzői által előre jelzettnél. Mindezek miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege is jobb lehet.

A monetáris tanács áttekintette a kockázatvállalás alakulását a világban, illetve Magyarország kockázati megítélését. Mint Simor András mondta, az MNB hónapokig nem reagált a pozitív fejleményekre, mert nem tudta, mennyire tartósak. Mára azonban egyértelművé vált, hogy javult a régió, ezen belül Magyarország megítélése is. Ez megmutatkozik az államkötvényhozamokban vagy abban, hogy 200 milliárd forinttal nőtt a külföldi kézben levő állampapírok értéke, illetve hogy Magyarország sikeresen bocsátott ki egymilliárd euró értékű devizakötvényt. Mindezt a forint árfolyamának erősödése is jelzi.

Az infláció nagyjából az MNB által várt úton halad. Bár az elmúlt negyedévben magasabb volt az árindex, mint amit az MNB valószínűsített, ez egyedi tényezőkre vezethető vissza. A tanácsnak az a dolga, hogy folyamatosan aggódjon az infláció miatt - mondta Simor. Az áfa és a jövedéki adó emelése miatt a lakosságot várhatóan inflációs sokk éri, ezért jogos az aggodalom - tette hozzá. Az MNB jelenleg az inflációs cél alatt várja az éves drágulást, ám ahogy Simor fogalmazott: figyelik azokat a jeleket, amelyek ettől eltéríthetik az árindexet.

A monetáris tanács a mostani kamatdöntéssel semmire sem kötelezte el magát - jelentette ki az elnök. További vágásra csak akkor van lehetőség, ha az inflációs folyamatok és az ország kockázati megítélése megengedi - tette hozzá. A kamatdöntés utáni tegnapi árfolyamesésről Simor azt mondta: a napon belüli ingadozás természetes jelenség, a kamatpolitika pedig nem a rövid távú árfolyamcélokat követi.

Arra a kérdésre, mit tud mondani az év végére várható alapkamatról, Simor András azt válaszolta: legfeljebb azt, hogy kellemes ünnepeket kíván.