Szabó Máté közleményében emlékeztet: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása 2010. január 1-jétől bevezeti a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb) járulék is.

Az ombudsman szerint az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme.

Szabó Máté megjegyzi, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás nem befolyásolja az adóalany nyugdíját, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe.

A Pénzügyminisztérium szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek, a tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés.

A tárca közleménye szerint attól, hogy az elfogadott törvénymódosítás alapján a személyi jövedelemadó alapja 2010-ben már nemcsak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék, valamint a százalékos eho is, nem eredményez adóteher-növekedést, viszont láthatóvá válik: a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás.

A PM kiemeli, hogy a megváltozott adóalap alacsonyabb adókulcsokkal és magasabb sávhatárral párosul, biztosítva az adóteher-mérséklést. A tárca szerint a jövő évi változások jelentősen csökkentik a jövedelmek adóterheit, az átlagkereset környékén a változások
1-1,5 havi nettó bérnek megfelelő adót adnak vissza. Ezek a módosítások az adózók meghatározó részét kedvezően, előnyösen érintik, kivételt csupán azok képeznek, akiknek a havi jövedelme meghaladja az 1,75 millió forintot.

A PM emlékeztet, hogy ez a fajta adóalap-megállapítás nem magyar sajátosság, Csehországban már bevezették, s ott az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek tartotta. Hozzáteszik, hogy Magyarországon több alkotmánybírósági döntés is született adóalap-megállapítással kapcsolatos ügyekben. Ezekben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a kérdéses adóalap-csökkentő, illetve -növelő tételek összhangban vannak az alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság egy határozatában a következőképpen fogalmaz: "az Alkotmány .... nem azt határozza meg, hogy jövedelmet és vagyont kell (lehet) adóztatni, hanem azt, hogy a közterhek viselésének (adózásának) a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően, arányosan kell megtörténnie" - idézi a Pénzügyminisztérium.