Mintegy százezer cég "felejtette el" a meghosszabbított határidőre benyújtani a 2008-as évről szóló beszámolóját. Ezzel súlyos retorziót kockáztatnak azok a cégek, amelyeknél a mérlegforduló napja 2009. április 30-a utánra esik. Első lépésben hiánypótlásra szólítja fel az APEH a társaságokat - amennyiben süket fülekre talál a felhívás, az adózó adószámát 60 napra felfüggesztik, ami ellen nem lehet fellebbezni. Ha ez sem hoz eredményt, az APEH haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, és kezdeményezi a cég megszűntté nyilvánítását - tájékoztatta lapunkat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya.

Idén összesen mintegy 400 ezer cégnek kellett volna határidőre letétbe helyeznie az előző évről szóló beszámolóját. A kötelezettség teljesítésére két határidő állt rendelkezésre: április végéig a papíralapú beszámolókat készítőknek kellett elvégezniük a feladatot, míg az elektronikus utat használókra május vége (illetve a hétvége miatt június eleje) volt irányadó. Papíron végül 100 ezer beszámoló érkezett be határidőre. Elektronikusan pedig 148 483 beszámoló futott be június 2-ig. Látva az alacsony számot, június közepéig kitolták a határidőt, amiről az igazságügyi tárca Céginformációs Szolgálatának honlapján jelent meg közlemény. A türelem ezúttal további 60 ezer céget termett: június 15-ére már több mint 207 ezer elektronikus beszámolót tartott nyilván a rendszer. A többiek valószínűleg a hatóságok jóhiszeműségére alapozva tekintettek el a beszámoló elküldésétől (korábban sem volt jobb az arány), ám az egyre szigorodó szabályozás miatt ez a hányavetiség megboszszulhatja magát.

A szolgálat eddig nem tapasztalt visszaélést a rendszerben. Szakértők a szisztéma sebezhetőségére hívták fel korábban a figyelmet: hiányolták a garanciáit annak, hogy ne lehessen az elektronikus belépési kódokkal visszaélni, és a cég nevében valótlan tartalmú beszámolókat beküldeni. Amint arra is figyelmeztettek, hogy rövid időn belül akár két teljesen eltérő tartalmú beszámoló is bevezethető a rendszerbe, így egy nehéz anyagi helyzetben lévő cég is banki hitelhez tud jutni, mert a beszámolója látszólag kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A szaktárca ezzel szemben azt hozta fel érvként, hogy mindenkor a beszámoló benyújtójának a felelőssége, hogy a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza a dokumentum.

A szolgálat azért folytat ellenőrzéseket: elektronikus módon, véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel megvizsgálja a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap adattartalmát. Az eddig ellenőrzött beszámolókban nem tapasztaltak visszaélésre utaló jelet - közölte a szolgálat munkatársa.

Tipikus hibák

Nem annyi csatolmányt küld a cég, mint amennyit az elektronikus űrlapon megjelöltek.

A Magyar Államkincstár elektronikus levelét csatolták, nem a befizetés igazolását tartalmazó dossziéfájlt.

Nem megfelelő formátumban (PDF) küldték meg a beszámolót és a mellékletet.

Az űrlapot nem megfelelően töltötték ki.

Javítási lehetőségek

Az immár javított beszámolót ismét közzé kell tenni, de újra meg kell fizetni a közzétételi díjat is.

Kérelemre a Céginformációs Szolgálat eltávolítja a téves adatokat tartalmazó beszámolót, amennyiben meggyőződött arról, hogy a beszámoló eltávolítását az arra jogosult megalapozott indokkal kéri.

A cégvezetők mulasztásának tudható be, hogy júniusban a vártnál nagyobb lett a költségvetés társaságiadó-bevétele. A tervezett 17 milliárd helyett 37 milliárd forint folyt be az előző hónapban, mert sokan elfelejtették jelezni a társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódó lapon, hogy milyen szándékaik vannak a túlfizetéssel. A következő hat hónapban van mód rendezni a pénz sorsát: azt visszaigényelhetik vagy más adónemszámlára is átvezethetik. Ez a pénz tehát valamikor a közeljövőben visszajut a cégekhez, ezáltal kisebb lesz az akkori bevétel.