Rövidesen új elnök irányíthatja a Magyar Energia Hivatalt (MEH). Horváth J. Ferenc elnök szeptember 1-i hatállyal nyugdíjazását kérte, és Bajnai Gordon miniszterelnök jóváhagyta ezt.

Kérdéseket vet fel, hogy Horváth J. Ferenc miért nem tölti ki 2003. novembere óta ellátott elnöki mandátumát annak lejártáig, azaz november 1-jéig. Az elnököt nen tudtuk elérni, ám szakmai körökben számos találgatás kering.

Sokan felhívták a figyelmet az utóbbi idők két, egymással egyébként ellentétesnek tűnő, ám mindenképpen vitatott döntésére: az egyikben a MEH nem fogadta el a nagy mennyiségű Mol-részvényt vásárló orosz Szurgutnyeftyegaz hivatalos bejelentkezését - ezáltal az nem élhet szavazati jogaival -, mondván, tisztázatlan a tulajdonosi háttere. Ellenben néhány óra alatt bejegyezte az EMFESZ gázkereskedő nagyon vitatott offhsore-adásvételét, pedig annak tulajdonosi háttere szintén igen homályos. A másik az az ügy, amelyben a MEH korábbi döntését módosítva az áramszolgáltatóknál kimutatott ötmilliárdos túlszámlázást nem teljesen az áramfogyasztóknak adta, hanem 60 százalékát a szegényeket támogató krízisalapba helyezte. Ezt a parlament törvénymódosító felhatalmazása alapján tette meg.

Azt senki sem vonja kétségbe, hogy az elnök ezeket a döntéseket mindig megfelelő kormányzati egyeztetések mellett hajthatta végre. Ilyen formán informátoraink sem sorolták az okok közé például azt, hogy hazánkban az áram és a gáz díja a nemzetközi olajár harmadára zuhanása ellenére sem csökkent egy fillérrel sem - ez bizonyára nem sértette olyan mélyen a döntéshozók érdekeit. Ebből viszont az következik, hogy az idő előtti távozás elsősorban a kormánypárton belüli feszültségekre, a Gyurcsány-Bajnai-váltás következményeire vezethető vissza. Ennek kapcsán többen felhozzák a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vagy a pénzügyi felügyelet élén végbement váltást, igaz, azok a mostani esetnél jóval viharosabban zajlottak le. Egy kormányhoz közel álló forrásunk talányosan úgy fogalmazott, Horváth távozása egy "külföldnek szóló vezéráldozat".

Bajnai Gordon felkérte az illetékes energiaügyi tárcát, mielőbb írja ki a pályázatot az elnöki és a - novemberben megüresedő - elnökhelyettesi posztra. Kérdés, ki legyen az utód. Tapasztalataink szerint minden felmerült jelölt azzal a problémával küzd, hogy bár a mandátum hat évre szól, nem tudni, milyen következményekkel jár a jövő évi választás. Erre az érzetre csak ráerősít Fónagy János Fidesz-szakpolitikus nyilatkozata, aki felszólította az MSZP-kormányt: átmenetileg helyettesítéssel oldja meg a MEH vezetését, és a szükséges személyi döntés meghozatalát bízza a leendő új kormányra.

Mégis értelemszerű jelöltként merül fel Kaderják Péter, a MEH előző, a Fidesz-kormány alatt kinevezett elnöke, aki a Fidesz-alapítók szűk köréhez tartozik. Őt a Fidesz tiltakozása mellett jócskán mandátumának lejárta előtt, a 2002-es kormányváltás kapcsán mozdítottak el helyéről, a bíróság által is jogtalannak ítélt módon. A jelenleg a Corvinus Egyetem kebelén belül működő Regionális Energiagazdasági Központot irányító szakember megkeresésünkre úgy fogalmazott: a jelenlegi politikai környezetben nem látja a lehetőségét a MEH élén az értelmes munkavégzésnek. Másrészt nagyon elégedett jelenlegi munkájával. Ezért nem is indul a pályázaton. Ugyanakkor kérdésünkre, miszerint egy Fidesz-kormány alatt indulna-e egy ilyen posztért, nem adott elutasító választ, de hozzátette: az az adott helyzetben folytatandó egyeztetésektől függene, ilyet pedig mindeddig ő nem kezdeményezett és őt sem kereste meg senki. Megfigyelők szerint Kaderják kinevezése egy esetleges Fidesz-kormány alatt azt eredményezné, hogy éppoly vitatható váltással foglalná el posztját, mint ahogy ő távozni kényszerült.

Noha az elnöki mandátum lejárati időpontját ismerő szakemberek körében tapasztalataink szerint már hónapokkal ezelőtt megindult a helyezkedés, a tegnap megkérdezettek egy része még nevének mellőzését is kérte. Megkeresésünkre sem Pataki István, a MEH jelenlegi elnökhelyettese, sem Felsmann Balázs, korábbi energetikai szakállamtitkár nem cáfolta, hogy ha kiírják a pályázatot, megvizsgálják a jelentkezés lehetőségét. Értelemszerűen felmerülnek az energiaügyi tárca irányítói is. Több lehetséges jelölt ugyanakkor egyértelműen cáfolt. Mindemellett úgy tapasztaltuk, a kormánynak egy fiatalabb energetikai szakember személyében van egy titkos favoritja is. Ő sokak szerint Matos Zoltán, a német hátterű E.ON Hungária volt igazgatósági tagja, aki megkeresésünkre egyelőre nem tudott érdemben reagálni.