- A pénzpiacokon nem fukarkodtak az elismerő jelzőkkel a sikeres kötvénykibocsátást követően. Volt a fokozott érdeklődésnek jele az aukciót megelőző, a befektetői terepet "tesztelő" nyugat-európai roadshow állomásain?

-Nagyon pozitív fogadtatása volt mindannak, ami akkor elhangzott, a befektetők értékelték az őszinteséget, hogy Magyarország tisztában van a problémái gyökereivel és gyors, határozott választ adtunk a válságkezelő programmal. Már korábban tervbe vettük, hogy a parlamenti ülésszak lezárultával tájékoztató körútra indulunk, ahol bemutatjuk, milyen lépéseket tettünk a stabilizáció és a későbbi gazdasági növekedés feltételei megteremtése érdekében. Komoly érdeklődés övezte a roadshow-t. Úgy terveztük, a körút után döntünk, mikor térünk vissza a devizaalapú finanszírozáshoz. A világpiaci körülmények kedvezők voltak, az ott tapasztaltak pedig megerősítettek minket abban, hogy megvan a bizalom Magyarország iránt, ezt a helyzetet pedig érdemes gyorsan kihasználni.

- Általános benyomásuk volt, hogy érdemes hamar a piacra lépni, vagy elhangzottak konkrét, ösztönző jellegű felvetések a befektetők részéről?

- Minden találkozón szóba került, hogy egy kötvénykibocsátásra nyitottak lennének-e a befektetők. Vagyis a magyar gazdaság iránti figyelem felkeltésén túl segítettek a döntés meghozatalában a kibocsátási szándékra adott visszajelzések. A kötvényeket lejegyző intézmények száma meghaladja a százat, mi harminc-negyven céggel kerültünk kapcsolatba a roadshow alatt. Ebből próbáltunk kikövetkeztetni, hogy a széles befektetői kör hogyan fogadná a kötvénykibocsátást.

- Milyen kérdésekkel bombázta a hallgatóság?

- A leginkább arra összpontosult a figyelem, hogy a program fenntartható-e vagy számolniuk kell olyan kockázatokkal, mint a múltban, hogy ha sikerült eredményeket elérni a stabilizációban, azt hamar felélte az ország.

- Az egyik nemzetközi hitelminősítő ház a jövő évi választások politikai kockázatai miatt tartja talonban a döntést Magyarország adósságminősítésének javításáról. Úgy gondolják, keveset tudni a Fidesz gazdasági terveiről, ami meg közismert, az inkább eltántorítja a befektetőket. Erről is kapott kérdéseket?

- Ilyen jellegű kérdések is elhangzottak, de az aggodalmakra születtek olyan válaszok, amelyek megnyugtathatják a befektetőket. Nem csak tőlünk; a kötvénykibocsátás hetén egy londoni befektetőház a saját, Magyarországon szerzett tapasztalatai alapján állította, hogy szakértői szinten azért konszenzus van a gazdaságpolitikáról. Politikai természetű viták természetesen zajlanak, a választásra készülődés jegyében.

- A júliusi kötvénykibocsátás mellett szólhatott az is, hogy egy későbbi időpontban már túl nagy lenne a tülekedés a kötvénypiacon, nehezebb lenne vevőt találni a magyar papírokra?

- Nem feltétlenül. Világos volt, hogy ha Magyarország jó feltételekkel tud visszatérni a kötvénypiacra, akkor gyorsan kell cselekedni. Kárunk származik ugyanis abból, ha a befektetők nem hiszik el, hogy devizaalapú kötvénykibocsátásból is finanszírozni tudjuk az államadósságot. Nyilvánvaló volt, hogy nem érdemes várni, ha minden feltétel adott. Vagyis nem a későbbi időszakkal kapcsolatos félelmek vezéreltek minket.

- A sikeres kibocsátás után sokan várták egy újabb devizaalapú aukció bejelentését, amit azzal hűtöttek le, hogy nem terveznek ilyet belátható időn belül. Miért nem?

- Mert rövid távon nincs szüksége az államháztartásnak devizaalapú finanszírozási forrásokra. Az IMF-csomag már kellően megnövelte az ilyen típusú forrásokat az államadósságban. Inkább a forintalapú források arányát érdemes növelni. Képesek voltunk bebizonyítani, hogy ha akarunk, ki tudunk menni a piacra. A jelenlegi gazdasági és pénzügypolitika nem növeli, hanem ellenkezőleg, mérsékli a kockázatokat, így olyan fajta aggály nem merülhet fel Magyarországgal szemben, hogy az egyszeri sikeres kibocsátást ne tudnák újabbak követni. De nincs sürgős nyomás rajtunk. Kényelmes helyzetet biztosít az IMF- és az EU-szerződés - inkább azon kell dolgoznunk, hogy e szerződések lejártával miként biztosítható minél nagyobb arányban piaci forrás. Ez nem jelenti azonban azt, hogy már ősz elején újabb kibocsátásra szorulunk. A júliusi aukció sem a források növelése miatt volt elsősorban hasznos, hanem mert tovább erősítette az ország iránti bizalmat. Az idei finanszírozási tervben ez nem is szerepelt. Ha javul a megítélés, javulhat a kockázati besorolásunk, csökkennek a hozamok, ami mindannyiunk érdeke.

- Ha a forintalapú forrásbevonás az eddigi tempóban bővül, akkor elképzelhető, hogy az IMF és az EU hitelkeretét nem is kell teljes mértékben kimeríteni?

- Nincsenek ilyen terveink. Az egyeztetések során azt tisztázzuk, hogy a hitellehívások mikor, ki által történjenek. A legutóbbi, júniusi részletet például az MNB hívta le. Olyan egyeztetéseket viszont nem folytattunk, amelyeken deklaráltuk volna, hogy a későbbi részleteket nem hívnánk már le. Azt gondolom, hogy kedvező feltételekkel jutunk hozzá ezekhez a finanszírozási forrásokhoz. Ma ez már egyértelmű mindenki számára.

- Annyira kedvező kondíciókat kínálnak ezek a szerződések, hogy érdemes elgondolkozni a meghosszabbításukon?

- Ez nem lehet szempont, ha szóba kerül a meghosszabbítás. Ha távol maradunk a piacoktól, lényegében magunk konzerváljuk magas szinteken a hozamokat. Inkább arra törekszünk, hogy a jelenlegi hitelcsomagok lejártának időpontjára a piaci hozamok lényegesen alacsonyabbak legyenek a mostaninál. Azt sem zárom ki, hogy egy szűkebb terjedelmű csomag még segíthet Magyarországnak a stabilizációban. Elemi érdekünk azonban, hogy aktívan jelen legyünk a piacokon.

- Mikor ülnek le újra tárgyalni a hitelnyújtókkal, például a csomag további sorsáról?

- Augusztusban és novemberben lesznek még tárgyalások.

- Az euró mellett más devizanemben történő kibocsátás is szóba jöhet a későbbiekben?

- Korábban is volt erre példa, természetesen nem zárom ki a jövőre nézve sem.

- A bizalom erősítéséhez szükséges az idei, megemelt, 3,9 százalékos államháztartási hiánycél tartása. Szeptember végére azonban jócskán e fölött lesz a deficit. Mitől tér vissza a tervezetthez az év végére?

- A negyedévek közti különbség a bevételekből adódik, a kiadási oldalon fegyelmezett a gazdálkodás, nem lehet kiengedni. Így volt ez a korábbi években is (tavaly a válság miatt estek vissza év végén a bevételek), s ez az ütemezés megfelel az eredeti prognózisunknak. Erről részletekbe menően egyeztettünk az EU-val és az IMF-fel.

- A hiánycél megállapítása során figyelembe tudtak venni olyan egyszeri tételeket, amelyek a második fél évben rontják az egyenleget, mint az áfaarányosítás miatti visszafizetések, a be nem folyt járulékbevételek miatti hiány pótlása, vagy a társasági adóban várható elmaradás?

- Hogyne, ezek mind beépültek a tervekbe.

- Akkor a 3,9 százalék egy pesszimista pályának megfelelő cél, aminél csak jobb lehet az államháztartás hiánya az idén?

- Inkább realista célnak nevezném, nagyon feszes gazdálkodást kell folytatni, hogy ez tartható legyen.

- Elkezdődött a jövő évi költségvetés tervezése. Mely területek lesznek a prioritások, amelyek elsőbbséget élveznek?

- Az országnak a pénzügyi stabilitás megtartása mellett a gazdasági növekedésre kell koncentrálnia, a társadalmi szolidaritást igénylő méltányossági szempontok érvényesítése mellett. Nyilvánvaló, hogy a takarékos működési módon akkor lehet változtatni, ha a gazdaság több jövedelmet lesz képes termelni. Ezért ésszerű mindent megtenni annak érdekében, hogy javuljon a versenyképesség. Érdemes például tovább gyorsítani az uniós források lehívásán. A tervezés során kiemelt figyelmet kap a közrend és rendvédelem területe is.

- A fejezeteknek az ideinél is szigorúbb költségvetési keretekkel kell majd kalkulálniuk?

- Szigorúbbal, olyan értelemben, hogy nem elég egyszeri megtakarításokat kimutatni, tartóssá kell tenni azokat a takarékossági intézkedéseket, amiket az idei gazdasági visszaesés kikényszerített tőlük.

- Lesz olyan fejezet, ahol nominálisan is kisebb lesz az ideinél a jövő évi kiadási keret?

- Bizonyára lesz ilyen fejezet.

- Az egy hónapja elfogadott adócsomagban 2011-re is rögzítették az szja-táblát. Nem gondolják, hogy az ilyen döntésekkel lényegében kényszerhelyzetbe hozzák az akkori kormányt, amelyik szinte bizonyosan nem szocialista alapokon nyugszik majd?

- A válságkezelés adót érintő intézkedései a legmagasabb jövedelmi szinteken élőknél eredményeznek tehernövekedést. Ám ez csak egy átmeneti növekedés lehet, ami a 2011-es változásokkal kiiktatódik. Nem igazán találkoztam ezzel a logikával ellentétes szakértői álláspontokkal. Egyébként pedig a mindenkori parlament dönti el, hogy megtartja-e az elfogadott jogszabályokat.

- Ezekkel a törvényekkel kialakultak egy optimális adórendszer keretei, amelyeken már csak finomhangolásokat kell elvégezni?

- Két durvahangolást kell még elvégezni, amelyekre 2011-et követően lehet csak sort keríteni. Még mindig magasabb az ideálisnál a munkára rakódó adóék, a munkaadói terheknél további 5 százalékpontos csökkentésre lenne szükség. A másik tétel az iparűzési adó. A közszféra gazdálkodásában olyan méretű megtakarításokat érünk most el, hogy ha a GDP később visszaáll a 2008-as szintre, akkor az immár lényegesen szűkebb bevételi igényű közszféra az iparűzési adó nélkül is rendelkezik a gazdálkodásához szükséges bevételekkel.

- Emblematikus eleme az adócsomagnak a vagyonadó...

- Emblematikussá tette a politika!

- Köszönöm a pontosítást. Számításaik szerint hány embert érint, és mekkora bevételt hoz ez az adó.

- A KSH adatai alapján készült bevételi tervek szerint ötvenmilliárd forint körüli lehet a bevétel. Az adóhatóságot arra kértük, tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ingatlanok forgalmi értékének megállapítását a vagyonátruházási illeték adatokon nyugvó adatállomány alapján a lehető legnagyobb pontossággal tudja elvégezni. Ezt a munkát az elkövetkezendő fél évben fogjuk elvégezni, ezt követően tudjuk megmondani, hány embert érint az adó.

- Ön mennyit fog fizetni?

- Biztos, hogy hét számjegyű lesz az összeg.

- Az adóhatósággal azon a találkozón egyeztettek a feladatokról, amelyen amúgy közölték velük: nem lesz pénz a prémiumukra?

- Nem, a prémiumról hétfőn, a vagyonadóról pedig szerdán tárgyaltunk. Azt gondolom, hogy a jutalom ügyében jó kompromisszum született. A költségvetés bevételei a gazdasági visszaesés miatt szűkösek, a jutalomfizetés jogszabályi feltételei pedig úgy szólnak, hogy a prémiumhoz a bevételi terveket kell túlteljesíteni. Ez pedig - az adóhatóságon kívüli okokból - szinte lehetetlen. Bérkiegészítésben részesülnek viszont azok a dolgozók, akik alacsonyabb bérből élnek, és a prémium, mint mozgó bér nem elhanyagolható részét teszi ki az életvitelükhöz szükséges anyagiaknak.

- A mostani prémiumhoz később hozzájuthatnak az adóhivatal alkalmazottai?

- Szeptember végén tartjuk a következő felülvizsgálatot, akkor látszik majd, hogyan hatott a bevételekre a 2009-es adócsomag. Ha a visszafogott prognózisokat képes lesz az adóhatóság túlteljesíteni, akkor visszatérünk a jutalmazás kérdésére.

- Rövid időn belül két vezető is távozott az állami szervek, vállalatok éléről. Mi indokolta Farkas István PSZÁF-elnök és Tátrai Miklós MNV vezérigazgató távozását? Jóllehet előbbi maga állt fel a székből, de más választása nem is nagyon volt.

- Kifejezetten azzal a szándékkal érkeztem a posztomra, hogy a meglévő apparátussal dolgozzam. A válságkezelés egy éve alatt nyilvánvalóan nem tölthetem az időt személyi jellegű döntésekkel. Az volt a célom, hogy elkötelezett munkatársakkal és hatékonyan végezzük a dolgunkat. Ha ez alól akadt kivétel, annak kizárólag az volt az oka, hogy ez az együttműködés nem alakult megfelelően. A Farkas István személyét illető döntések nem az én hatáskörömbe tartoznak; a PSZÁF-fel valóban voltak vitáink, de ezek megmaradtak a szakmai viták szintjén. Tátrai Miklóssal viszont nem sikerült kialakítani azt az együttműködést, ami ahhoz kell, hogy a vagyonkezelő irányítása megfelelő hatékonysággal történjen.

- A vízközműholding létrehozását hosszú politikai perpatvar kísérte, de még mindig nem zárult le megnyugtatóan. Mi a kormány álláspontja a privatizációról?

- Egyértelmű az álláspontunk: a kormány támogatta azt az ellenzéki indítványt, amelyik a vízközműveket a tartós állami tulajdonba lévő vagyonok közé vonta. Az sem cél, hogy az üzemeltetésbe, vagyonkezelésbe privát tulajdonost vonjunk be. A jelenlegi tulajdonosoknak kell működtetniük a vízközműveket a lehető leghatékonyabban.

- A hatékony működésbe beleérthető bizonyos tevékenységek kiszervezése?

- A kiszervezés számomra a magántulajdon bevonását jelenti, amit nem tartok célszerűnek. Ez ugyanakkor nem segít azon a helyzeten, hogy a vízközművekkel kapcsolatban nagyon alacsony hatékonysággal tudjuk érvényesíteni az álláspontunkat, befolyásolni a döntéseket. Politikailag kényes témáról van szó, ezért elvárásom, hogy a döntések a Pénzügyminisztérium véleményének kikérésével történjenek.

- A sukorói kaszinóberuházás szintén nagy port vert fel. A legfrissebb információk szerint gond van az izraeli befektető által felkínált cseretelkek tulajdonjogának bejegyzésével. Ennek inkább örülnek, vagy bosszankodnak miatta? Kolonc a hátukon az egész történet, vagy fontosnak tartják ezt a beruházást?

- Semmilyen személyes kötődésem nincs ehhez a projekthez. Folyik nálunk egy belső vizsgálat, párhuzamosan az ügyészségivel, de annál szűkösebb eszközökkel. Azon az állásponton vagyok, hogy ilyen eljárást csak szabályos keretek között, átlátható, ellenőrizhető módon lehet lefolytatni. Ha ezek stimmelnek, és a beruházás egyébként hasznosnak ígérkezik, akkor ésszerű döntés, hogy folytassuk. A mi vizsgálatunkon még nem bukkant elő olyan szabálytalanság, ami miatt arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy a beruházás hamvába holt. A vizsgálat azonban még tart, de hamarosan lezárjuk.