Az Európai Bizottság sok mindent tehet, de varázsolni nem tud, s a tejágazat súlyos válságát is csak enyhíteni képes, de gyorsan megoldani biztosan nem - ezt mondta Brüsszelben az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa, a dán Mariann Fischer Boel, kinek bejelentésére több száz, főként belga termelő várt traktorokkal. Az önköltségi ár alá esett alacsony felvásárlási árak miatt tiltakozó gazdák azt tervezték, hogy körbejárják Brüsszelt, s találkozót is szerveztek délutánra a mezőgazdasági biztossal.

A júniusi uniós csúcstalálkozón az állam- és kormányfők két hónapot adtak a bizottságnak arra, hogy új ötletekkel álljon elő az ágazat zúgolódó vállalkozóinak megnyugtatására. Az illetékes biztos egy hónappal hamarabb állt a nyilvánosság elé, de szerdán leszögezte: a múlt évben lezárult, s szintén csúcstalálkozó által szentesített tejtermelési politikát sem szándékozik feladni. A közös agrárpolitika állapotfelmérése során ugyanis abban állapodtak meg a tagállamok, hogy fokozatosan emelik a termelési kvótákat, majd a következő évtized közepétől megszüntetik a plafonokat. Ez a döntés a piaci viszonyok jobb érvényesülését szolgálná, ám most éppen a piaci erők visszaszorítását követelik egyes tagországokban és az Európai Parlamentben is.

A biztos azt mondta, a gazdasági válság nyomja rá bélyegét a tejágazatra. A fogyasztók kevesebb tejterméket vásárolnak. A gazdák ehhez igazodnak is, hiszen a teljes kvótához képest négy százalékkal kevesebb tejet visznek a piacra. Vagyis Fischer Boel szerint a kvótacsökkentésnek semmi értelme. Ha - magyarázta - most például tíz százalékkal kisebb kvótát állapítanának meg, mert alacsonyak az árak és alacsony a kereslet, mégis mit kéne tenni, ha növekszik a kereslet és az ár. Gyorsan megint emelni a kvótát? - vetette fel.

Inkább emlékeztetett rá, hogy az év elejétől visszaállították az exporttámogatási rendszert, mert az unión kívül is így segítik a termelőket, folytatták a vaj és a tejpor intervenciós felvásárlását, és szorgalmazták a termékek raktározását.

Az új elképzelések részben szeptemberi tanácsi vitát igényelnek, részben bizottsági hatáskörben viszonylag gyorsan megvalósíthatók. A lényeg azonban, hogy a bizottság felhívja a figyelmet rá, milyen eszközökkel lehet támogatni a tagállamokban a gazdákat. Az export-visszatérítési rendszer fennmarad, bővítik az iskolatej-programot, előrehozzák a közvetlen kifizetéseket, emelik a gazdaságok állami támogatásának keretét, s a vidékfejlesztési alapok is felhasználhatók. A bizottság vizsgálja továbbá, hogy a kereskedelmi láncban hol érhető tetten a versenyellenes magatartás. Fischer Boel utalt rá: amikor 2007-ben megemelkedtek az élelmiszerárak, és egyébként is bővült a termelés, a kiskereskedelmi tejár átlagosan 14 százalékkal ugrott meg, ám most csak két százalékkal csökkent. Ezért a tejgazdaságoknak egymással jóval szorosabban együtt kellene működniük, hogy kellő nyomást tudjanak gyakorolni a felvásárlókra.

Az újjáválasztott Európai Parlamentben is a héten már ülésezett a mezőgazdasági bizottság, ahol felerősödtek a piacellenes hangok is, ám a szakmai szervezetek sem értenek egyet. A mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca például nagyjából egyetért a brüsszeli bizottsági törekvésekkel, de az újnak számító Európai Tejtanács nem, és a kvóták csökkentését követeli.

Elágazó magyar vélemények

Az EP mezőgazdasági bizottságának két magyar tagja, a szocialista Tabajdi Csaba és a fideszes Glattfelder Béla felszólalásában abban értett egyet, hogy a tejtermelők súlyos válságban vannak, és hogy a bizottságnak többet kellene tennie. Tabajdi azt hangoztatta: a gazdasági válságot követően a piaci liberalizáció az élelmiszer-ágazatban sem folytatható, mert a túltermelést eredményező következetlen uniós szabályozás miatt az európai tejszektor és a tejtermelők soha nem látott mértékű válságot élnek át. Eközben a nagy kereskedelmi láncok alig csökkentették a fogyasztói árakat, a profit tehát náluk jelentkezik. A megoldás a következetes uniós és tagállami versenyjogi fellépés, az uniós tejrendtartás újjászervezése és a termelőket védő uniós etikai kódex elfogadása lehetne. Tabajdi szerint a magyar tejágazatban is követni kell a nyugat-európai gyakorlatot: a tejet minél magasabb fokon fel kell dolgozni, jó minőségű sajtokat és más tejtermékeket kell előállítani. Glattfelder Béla azt hangoztatta, hogy a tejágazat jelenlegi súlyos helyzetéért az Európai Bizottság és a tagállamok kormányai is felelősek, mivel 2008-ban támogatták a tejfeleslegek kialakulásához és az árak összeomlásához vezető kvótaemelést. (Glattfelder 12 pontos javaslata a nepszabadsag.hu-n olvasható.)