Pedig épp elég feladatot ad már a jövő évi költségvetés megtervezése is. Az elsődleges, azaz a kamat nélküli kiadási főösszeget például úgy kell belőni, hogy annak növekedése ne haladja meg az inflációt, megfejelve a reál-GDP bővülésével. Csakhogy jövőre még tovább csökken a bruttó hazai termék a kormány előrejelzése szerint. A pénzügyi tárca ekképp értelmezi a teendőket: ilyen esetben a negatív GDP-érték felével csökkenteni kell a tervezett inflációt, azaz a jövőre tervezett 3,8 százalékból le kell vonni 0,4-0,5 százalékot, s az így adódó 3,3-3,4 százalék lesz a számítási alap. Vagyis már most borítékolható, hogy reálértéken csökken majd a költségvetés kiadása. Sőt, további intézkedések miatt ez még kisebb lesz, merthogy a köriratból egyértelműen kiderül, az idei zárolásokkal csökkentett összegekből kell kiindulni a jövő évi tervezéskor. A megszorítások hatása tehát továbbgördül a következő évre.

A pórázt röviden próbálja tartani a PM, ez kiderül abból is, hogy szűkül a felülről nyitott előirányzatok köre. Ezek jellemzően olyan kiadási keretek, amelyekre ugyan létezik törvényi előirányzat, de különösebb évközi felhatalmazás nélkül túlléphető. A 2010-es költségvetés kereteit megszabó jogszabályok értelmében már csak a devizában teljesítendő kiadások lehetnek ilyenek, ahol az árfolyamváltozást kell követni. Felülről nyitottnak számítanak továbbá a jogszabályon vagy szerződésen alapuló, visszavonhatatlan kötelezettségek. Mindezek alapján kérdés, hogy például a gyógyszerkassza esetleges túllépése 2010-ben igényelne-e külön intézkedést, vagy belefér a szigorú kritériumokba. A PM válasza egyértelmű: "a gyógyszerkassza a jelenlegi tudásunk szerint nem illik ebbe a definícióba" - azaz 2010-ben már nem nőhetnek szabadon a gyógyszerkiadások.

A takarékossági szándék tetten érhető a költségvetési alkalmazottakkal kapcsolatos tervekben is. Tényként rögzíti a körirat, hogy amennyiben szervezeti intézkedések által szabadul fel létszám, azt törölni kell, azaz nem felhozni a korábbi szintre az állományt, hogy más részlegen meg felvesznek dolgozót. A tárcáknak mindazonáltal alaposan meg kell fontolniuk a leépítéseket, mert csak a saját keretük terhére hozhatnak egyszeri kifizetéssel járó döntést. Központi céltartalék ugyanis nem lesz 2010-től erre a célra. Idén 66,7 milliárd forinttal töltötték fel a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében lévő központi céltartalékot (ami nem csak a leépítések egyszeri kiadásaira szolgál). (B. F. Z.)

A kincstári intézményekre vonatkozó eltérő előírások, az indokolatlan kivételek nagy száma jelentősen korlátozza az államháztartás hatékony működését - állítja az Állami Számvevőszék, miután megvizsgálta a kincstári rendszer 2007-2009 közötti működését. Az ÁSZ az összegzésében megállapítja: az egyes folyamatokat támogató kincstári informatikai rendszereknél, illetve azok fejlesztésénél is hiányoztak a központilag meghatározott stratégiák. Az információs rendszer adatainak teljes körű megbízhatóságát rontja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek elmaradása, időbeli pontatlansága nem jár következménnyel. (MTI)