Az őrző-védőkön spórolna az állam
Az általunk kiválasztott tárcák honlapjainak tanúsága szerint informatikai szolgáltatásokra pár milliótól akár százmilliós tételig szerződnek a cégekkel. Az őrzés-védelemre viszont sehol nem találtunk élő szerződést - ami nem jelenti azt, hogy nem is vesznek részt külsős cégek az objektumok őrzésében. A legismertebb vállalkozások a referenciáik között felsorolnak több minisztériumot, illetve hatóságot. Az In-Kal Security Kft. a földművelésügyi, a szociális és munkaügyi, valamint az egészségügyi tárcát említi meg. Az Escort Kft. pedig megbízói között tudja az APEH-et, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és a Magyar Államkincstárat - a cég honlapja szerint.
A PM eltökéltnek tűnik továbbá, hogy a különböző nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíjakból is lecsíp annyit, amennyit csak lehet. A körirat szerint teljes körűen felül kell vizsgálni a tagságokat, és radikálisan csökkenteni kell a befizetéseket a tagság megszüntetésével vagy akár felfüggesztésével. A feladat végrehajtása során a Külügyminisztériummal kell együttműködnie a tárcáknak: a külügy idei költségvetésében egyébként 1,904 milliárd forintot szánnak a nemzetközi tagdíjak és kötelező erejű hozzájárulások kifizetésére.
A Pénzügyminisztériumnak a közpénzek felhasználását bemutató elektronikus tájékoztatási rendszerében ugyan nem találunk őrzés-védelemről szóló szerződést, mást azonban igen. A tárca napokon belül megjelenteti a közbeszerzési eljárás hirdetményét jogi tanácsadásra és a képviselet ellátására, mégpedig a hosszú távú áramvásárlási szerződések felmondása miatt indult perrel öszszefüggésben. A felperes EDF International S. A. - mint a Budapesti Erőmű Zrt. tulajdonosa - ugyanis nemzetközi választott bírósági eljárást indított a Magyar Köztársaság ellen az energiacharta megsértésére való hivatkozással. A nyílt eljárás teljesítési időpontjának 2013 augusztusát jelöli meg a tárca - vagyis elhúzódó perrel számolnak. Ennek helyszíne Hága.