A bizalmatlanságnak is jelentős szerepe lehet abban, hogy készek vagyunk havonta akár többször is postán sorban állni a rendszeresen érkező sárga csekkek befizetéséért - pénzügyeink hálátlan részét szeretjük szó szerint kézben tartani. A közműszolgáltatások (víz, áram, gáz) díját, a hitelek törlesztőrészletét, a telefonszámlát, az újságok előfizetését, a kábeltévé, az internet tarifáját, a különféle biztosításokat és helyi adókat a legtöbben még mindig csekken feladva, készpénzzel egyenlítik ki. Annak ellenére, hogy nálunk is több mint egy évtizede, 1997 óta igénybe vehető a csoportos beszedési megbízásnak nevezett banki szolgáltatás.

A fizetésnek ez a módja onnan kapta nevét, hogy a beszedő (azaz a szolgáltató cég) ügyfelei egy csoportja, vagy akár teljes ügyfélköre bankszámlái terhére azonos jogcímen egyszerre - jellemzően havonta - kezdeményezheti a tranzakciót. A lakosság rendkívül megnövekedett számú, kis összegű pénzforgalmi tranzakcióinak gyors, biztonságos lebonyolítását az utóbbi egy-másfél évtized információtechnológiai fejlődése tette lehetővé: a felhatalmazás rögzítését követően a csoportos beszedés teljes folyamata automatizált - biztonságos és jogszerű voltát jogszabályokban foglalt eljárások biztosítják, és szabványok támogatják.

Bárki felhatalmazhatja tehát számlavezető bankját, hogy adott szolgáltató részére - amellyel erről előzetesen megállapodott - fizetéseket teljesítsen bankszámlája terhére, a megbízás időbeli és igény szerinti összegkorlátja figyelembevételével. Annyi felhatalmazást adhatunk, ahány szolgáltatótól és ahány szolgáltatást veszünk igénybe. Ha például ugyanannál a társaságnál kötöttünk élet-, lakás-, casco ás más biztosításokat, ezek mindegyikét külön szerződés szabályozza, így mindegyikre külön meghatalmazást kell adni. Attól kezdve a bank átveszi a fáradalmat, amivel a havi számlák kifizetése jár.

Ehhez természetesen rendelkezni kell a bankszámlán a szükséges fedezettel, és az is feltétel, hogy a szolgáltató társaság is lehetővé tegye a csoportos beszedés alkalmazását. (A közismert, nagy szolgáltatók többsége ilyen.) A fizetések pontos végrehajtásáról a bank gondoskodik, így nem kell figyelni a határidőket, és az ember biztosan nem esik késedelembe, ami általában késedelmi kamat megfizetésével is járna. A csoportos beszedések teljesítéséről a banktól érkező számlakivonaton kapunk részletes tájékoztatást, de az internetbankkal rendelkező vagy a számlaműveletekről sms-t kérő ügyfelek azonnal is értesülhetnek a kifizetésekről. A bankszámlán rendelkezésre álló fedezet esetén - ha a megbízás a felhatalmazásban szereplő minden feltételnek megfelel - a bank automatikusan végrehajtja az ügyfél számlájának megterhelését, és minden, a művelettel járó egyéb adminisztrációt, illetve információszolgáltatást elvégez.

A sárga csekkel szemben a csoportos beszedési megbízásnak sok előnye van. Általános tévhit például, hogy a csekkes befizetés ingyenes, szemben a csoportos beszedéssel, amely jellemzően külön díjjal jár. A valóság az, hogy az egy tranzakcióra jutó költség alacsonyabb a csoportos beszedés esetében.
A csekkek előállítási és feldolgozási költsége ugyanis magasabb a csoportos beszedés díjánál, s ezt a szolgáltatók továbbhárítják a fogyasztókra, beépítik a számlán szereplő összegbe. A korszerűbb fizetési módot választó ügyfeleket a számlázók, például a biztosítótársaságok, gyakran díjkedvezményben részesítik.

Azzal is spórolunk, hogy ebben az esetben nincs szükség készpénzre. A sárga csekkek feladásához szükséges pénz felvétele - akár bankautomatából, akár banki pénztárban történik - pluszköltséggel jár.

A csoportos beszedés használatához egyszer kell személyesen felkeresni a szolgáltatókat vagy a számlavezető bankot, amikor a szükséges felhatalmazást megadjuk. Sok esetben még ettől is megkímélhetjük magunkat, ha a szolgáltatási szerződés aláírásakor azonnal a csoportos beszedési megbízást választjuk, vagy - ha bankunk ezt lehetővé teszi - erre elektronikusan, például internetbankon keresztül felhatalmazást adunk.

Az átutalási és a beszedési megbízások közötti legfőbb különbség tehát az, hogy átutalás esetén a kifizetést a szolgáltatást igénybe vevő, míg beszedések esetében a szolgáltatást nyújtó fél kezdeményezi, miközben a pénz mozgásának iránya mindkét esetben ugyanaz. A fizetési mód beépített biztonsági eleme, hogy a bank ellenőrzi a felhatalmazás meglétét és hatályát, a szolgáltatást nyújtó tehát csak érvényes felhatalmazás alapján kezdeményezhet terhelést.

Miközben az egyszerű banki átutalások száma az utóbbi években látványosan emelkedett, a csoportos beszedési megbízásoké alig változott. Ennek az az oka, hogy sokan - főleg az ismeretek hiánya miatt - még mindig bizalmatlanok ezzel a szolgáltatással szemben, illetve tartanak attól, hogy a szolgáltató nem az indokolt összeget emeli le a bankszámláról. Ezen a helyzeten sokat segíthet a november elsején hatályba lépő, a pénzforgalmi szolgáltatásokat szabályozó új törvény. Ennek köszönhetően, ha az ügyfél szokatlan mértékű terhelést tapasztal, azt viszszakérheti saját bankjától, és az összeg jogosságát ráér azután vitatni szolgáltatójánál. A Magyar Nemzeti Bank július elején jelentette meg a "Pénzforgalomról mindenkinek" füzetsorozat harmadik részét, amely további információkat tartalmaz a csoportos beszedésekkel kapcsolatban.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.