Az ötéves lejáratú magyar eurókötvény kibocsátásával kapcsolatban a piacon keringő hírek nem bizonyultak megalapozottnak. A kereslet ugyanis még nagyobb volt, mint amiről a csütörtöki értesülések szóltak. A magyar állam részéről felkínált egymilliárd euróra végül is nem 1,75 milliárd, hanem 2,9 milliárd eurónyi jegyzés érkezett - tájékoztatta a Népszabadságot Búzás László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Azaz elégedettek lehetünk a fogadtatással - mondta. Hozzátette összesen 191 ajánlat érkezett, ám az említett szintnél le kellett zárni a jegyzést. Ez egyébként rekord a maga nemében, az eddigi csúcs 135 körüli volt.

A kötvény árazását péntek délelőtt elvégezték, s e szerint az ötéves összehasonlítható eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött 3,95 százalékponton határozták meg a papír végleges hozamát, így az a jelenlegi mutatók alapján 6,75 százalék lett. Az egymilliárd euró befogadott ajánlatnak a 75 százalékát vagyonkezelők, 4-4 százalékát biztosítók, fedezeti alapok (hedge fund), 13 százalékát bankok, és újabb 4 százalékát egyéb piaci szereplők vitték el. A legnagyobb, 31 százalékos arányban angol befektetők vásároltak az eurókötvényből, a második helyen amerikaiak jöttek 21 százalékkal, a harmadikon pedig németek 16 százalékkal.

Kérdésünkre, hogy az esetleges kedvező fogadtatáson felbuzdulva várható-e újabb devizakötvény-aukció, a vezérigazgató úgy válaszolt: a korábbi tervekben nem szerepelt kötvényaukció, ám ez mindenképpen mutatja, hogy képesek vagyunk a piacról tőkét bevonni, ami irányadó lehet.

Búzás László szerint félreértésen alapulhatott az a kritika, hogy magyar bankokon keresztül nem lehetett jegyzéseket bevinni az ajánlati könyvbe. A kötvényt ugyanis csak Londonban lehetett jegyezni, belföldi forgalomra nem került, magyar nyelvű prospektus eleve nem is készült hozzá - jegyezte meg.

- Ha az árazásra tekintünk, azért a 395 bázispontos kamatkockázati felár jelzi még mindig kockázatosnak tartanak minket a befektetők. Elég arra gondolni, hogy a legutóbbi, tavaly júliusi devizakötvény-kibocsátás esetében ez a mutató még 100 bázispont közelében mozgott, míg a válság előtti időkben - futamidőtől függően - 12-40 bázispontos felárért finanszírozták a befektetők az országot. Ehhez azonban kötelező hozzátenni, hogy azok a "globális tőkepiaci aranyidők" elmúltak, és ki tudja mikor térnek vissza, ha egyáltalán visszatérnek - nyilatkozta lapunknak Tapaszti Attila, a Takarékbank állampapír-piaci üzletkötője. (Más piaci szereplők úgy közelítették meg a helyzetet, hogy az ország besorolását figyelve a kötvény árazása "nem rossz".) A 395 bázispontos kamatfelárat figyelembe véve aligha kétséges, hogy az Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele olcsóbb forrást jelent, hiszen a hozam, amit végül is az eurókötvények után fizetni kell az 6,75 százalék. Így ennek a kibocsátásnak most leginkább az üzenetértéke a legfontosabb, azaz hogy képesek vagyunk finanszírozni magunkat a piacról, s jelzi visszatértünk a devizakötvény-kibocsátók közé. Miután az IMF- hitelkeret lehívása sokkal kedvezőbb feltételek mellett történik, ezért biztosra vehető, hogy a következő aukcióval kivár az állam - vélekedett az üzletkötő.

Nem fogták magukat viszsza a magyar eurókötvény-kibocsátás szervezői. Nemes egyszerűséggel "szupersikernek" nevezték az aukciót. Londoni elemzők szerint az eredményhez hozzájárultak a magyar költségvetési konszolidációs erőfeszítések. Patrick Wuytens, a kibocsátást szervező egyik bank, az ING igazgatója az MTI-nek elmondta: az időzítés nagyon jó volt. Hozzátette: a vásárlási szándékát jelző befektetői kör nagyon sokszínű volt.

Arra a kérdésre, hogy a sikeres kibocsátás után Magyarország újból állandó szereplőjévé válhat-e a nemzetközi adósságpiacnak, úgy válaszolt ha egymilliárd eurós ügyletre hárommilliárd eurós lejegyzési igény érkezik, az világosan mutatja, hogy Magyarország "játékban van".

Oszkó: Jó adósok vagyunk

A pénzügyminiszter szerint a kötvénykibocsátás sikere azt jelzi, hogy Magyarország visszanyerte hitelességét, visszaszerezte a külföldi nagybefektetők korábban elvesztett bizalmát. Oszkó Péter elmondta: "a kötvénykibocsátás bizonyítja, hogy a befektetők most már úgy tekintenek Magyarországra, mint jó adósra, amelynek jó a gazdálkodása, s a befektetők biztosra vehetik, hogy a felvett kölcsönöket képes lesz visszafizetni".

"A szervezőknek 500 millió eurós kibocsátásra adott megbízást az ÁKK, de hozzá kell tenni: már a megbízásnál is tudatosítottuk, hogy az államháztartás idei finanszírozásánál ezt az összeget nem terveztük be" - jelezte a tárcavezető.

- Magyarország régen nem vett már fel ilyen drágán hitelt, mint most, az eurókötvény kibocsátása súlyos hiba volt - nyilatkozta Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke. A Fidesz alelnöke szerint a kormány presztízskérdést csinált abból, hogy a piacról vegyen fel hitelt, "kerül, amibe kerül". Hangsúlyozta, hogy nem a magyar kormány lépései állították helyre a piaci bizalmat, hanem a nemzetközi helyzet fordult kedvezőbbre.