Miután a Nógrád megyei Mátraterenyén szeptemberben helyi népszavazást tartanak az ott tervezett szénerőműről, az elképzelés mögött álló Első Nógrádi Erőmű Zrt. ismertette a beruházás részleteit. Farkas Tamás vezérigazgató elmondta, az - szakértők szerint viszonylag kis méretűnek számító - 50 megawattos egység több tízmilliárd forintba kerül. 2013-ban adnák át, életciklusát 40 évre teszik.

A tavaly megfogant elképzelés ellen leginkább a WWF Magyarország környezetvédő szervezet tiltakozik. Szerintük a terv a jelentős légszennyezésen túl zaj- és talajkárokkal is jár. Az adatokat részint a cég is megerősíti, de Farkas Tamás úgy tartja, ma ennél korszerűbb barnaszénerőmű nem építhető. Az egység évi 350 ezer tonna szén-dioxidot bocsátana ki, amit a kvótatőzsdén bizonyára "meg kell vásárolniuk", évi több millió euróért. Ezenkívül nitrogénoxidok, kénoxidok, szén-monoxid, kloridok, fluoridok, ammónia és por is kerülne a levegőbe. Mivel azonban ezek túlnyomó részét - a pornak például a 99 százalékát - megkötik, így ezek az egészségügyi határértékek töredékét teszik ki a cég szerint. Határozottan cáfolták, hogy a visszamaradt szilárd anyag veszélyes hulladék lenne: az kezelés után visszatölthető a bányába. A légszennyezés bizonyosan nem éri el Szlovákiát vagy környezetvédelmi területet, de érinthet ökológiai folyosókat, puffer- és magterületeket, valamint - kizárólagos széntüzelés esetén - tájvédelmi körzetek szélét is.

Megerősítették: az egység hatásfoka 33 százalék lesz, ami viszont barnaszénnél a lehető legjobb. A tüzelő 80 százaléka lenne szén, amit a nógrádi és borsodi - részben lezárt, de újranyitható - bányákból szállítanának be. 20 százalékban biomasszát égetnének, ami fanyesedéket, faaprólékot jelent, és semmiképpen nem járna a térség fáinak kivágásával.

A környéken munkanapokon valóban óránként 8-10 teherautó fordulna meg, de az útvonalak alig érintenek lakott települést, és a zaj ellen falakat húznának. Vízből elegendő lehet a telephelyen fúrandó kút, így nem lesz szükséges egyéb vízforrásokra.

A beruházásra a vezérigazgató szerint azért van szükség, mert - a mostani mélypont után - várhatóan tovább emelkedik az ország áramszükséglete. Arra nem kívánt válaszolni, mennyiért adják majd az áramot. Az erőmű több száz alkalmazottal számol. A környezetvédelmi és más illetékes hatóságok jelenleg az engedélyezés előtti vizsgálódást végzik.

A céget tulajdonló, ciprusi bejegyzésű Herco Holdingsról annyit mondott, "külföldi pénzügyi befektetők" állnak mögötte.