Az eddiginél több segítséget vár a kormány az utóbbi időben többször is megsegített bankoktól - akár így is kezdhetné mai sajtótájékoztatóját Bajnai Gordon miniszterelnök. Pontosan úgy, ahogyan elődje, Gyurcsány Ferenc tette még február elején, amikor hasonló raportra hívta a bankok vezetőit. Most Bajnai rendelte magához a nagyobb hitelintézetek, valamint a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) első embereit, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások szabályozásáról, a deviza-, illetve lakáshitelesek helyzetéről, valamint a kis- és közepes vállalkozások hitelezéséről egyeztessen - akárcsak anno Gyurcsány.

A legutóbbi kormány-bank találkozó, februárban. Az akkori szereplők közül csak Nagy Zoltán, a versenyhivatal és Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke ül újra az asztal köré

A megbeszélés legfontosabb kérdése minden bizonynyal az egyoldalú szerződésmódosítás lesz. A kormány a márciusban elfogadott új jogszabálytól azt várta, hogy átláthatóbbá válik a hitelek árazása, követhető lesz, melyik költségelem miért, és miért éppen annyival emelkedik, s a lakossági ügyfelek és a mikrovállalkozások kevésbé lesznek kiszolgáltatva a pénzintézeteknek. A mai megbeszélésen részt vevő Oszkó Péter pénzügyminiszter egy tegnapi rendezvényen azt mondta: azt várja az egyeztetéstől, hogy a parlament által megalkotott törvényi szabályozásnak megfelelően kompromisszum alakul ki abban a kérdésben, hogy a bankoknak ki kell lépniük a nyilvánosság elé, és be kell mutatniuk, hogy milyen indokok alapján emelik a hitelek kamatát. Ezzel szemben a banki gyakorlat teljesen mást mutat.

Mint arról a minap a Népszabadság is beszámolt: a pénzintézetek már elkezdték átalakítani szerződéseiket, ám az új helyzetre úgy készülnek fel, hogy igyekeznek megadni a lehető legtöbb olyan feltételt, amelyre hivatkozva később egyoldalúan változtathatnak a kamaton vagy a kezelési költségen. A jelek szerint tehát az új szabályok nem hoznak érdemi változást ezen a területen.

A szerződések módosítása felkeltette a PSZÁF figyelmét is. A felügyelet a héten vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a bankok módosított általános szerződési feltételei megfelelnek-e a törvényi előírásoknak - mondta lapunknak Binder István, a szervezet szóvivője. A PSZÁF maga is készül néhány ponttal a mai megbeszélésre, ám Binder tegnapi megkeresésünkkor még nem kívánta elárulni, milyen javaslatokkal rukkolnak elő.

Valószínűleg bőven lesz mondanivalója a GVH-nak is. A hivatalnak ehhez nem is kell mást tennie, mint leporolnia korábbi javaslatait, hiszen az általa szorgalmazott változtatások jó része - éppen a legfontosabbnak tartott módosítások - nem kerültek be az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó törvénybe. Információnk szerint a miniszterelnöki találkozón ezért a jogszabály módosítása is szóba kerülhet.

A GVH korábban arra tett javaslatot a kormánynak, hogy a hitelintézetek saját, azaz külső körülménytől független döntéseikre hivatkozva - mint például egy iroda felújításának költsége - ne változtathassanak szerződéseiken. A hivatal azonban a külső körülményhez kapcsolódó módosítások esetére is előírta volna a bankoknak, hogy a módosítás időpontja, illetve mértéke kiszámítható és arányos legyen. A hazai gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a hitelintézetek a kedvezőtlen változásokat, például a kockázati felárak növekedését szinte azonnal megjelenítik a kamatokban, ám az ügyfél számára kedvező változásokat már csak jókora ráhagyással.

Szerettük volna a bankszövetség véleményét is kikérni a miniszterelnök által összehívott egyeztetésről, illetve az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos banki gyakorlatról, a szervezettől azonban tegnap nem kaptunk választ megkeresésünkre.

A lapunk által megkérdezett szakemberek is kifogásolják a bankok hozzáállását az egyoldalú szerződésmódosítások kérdéséhez. - A hitelintézetek rossz megoldást választottak, így semmit sem javul az ügyfelek helyzete, a bankok továbbra is akkor élhetnek vissza erőfölényükkel, amikor csak akarnak - mondta Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint azonban az is bebizonyosodott, hogy pusztán jogi úton nem lehet szabályozni ezt a kérdést. - Az ennél szigorúbb előírások az egyoldalú szerződésmódosítások teljes tiltását jelentenék, ám ezzel a betétesek érdekei sérülnének - tette hozzá. Megoldás szerinte a piaci verseny erősítése lehet. Csak ez kényszerítheti rá a bankokat arra, hogy a jelenleginél nagyobb tekintettel legyenek az ügyfelekre.

Éppen ellenkezőleg vélekedik Róna Péter közgazdász. A szakember szerint bebizonyosodott, hogy a tavasszal elfogadott törvény a nullával egyenlő, előrelépést szerinte nem a piaci verseny erősítése, hanem a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályozás hozhatna. - A magyarországi banki szerződések túlnyomó többsége sérti a versenytörvényt, olyan pedig sehol a világon nincs, hogy a pénzintézetek - akármilyen feltételre hivatkozva - bármikor, egyoldalúan módosíthatnak a szerződésen - állítja. - A megoldást az jelentené, ha a hitelintézetek - anyabankjaikhoz hasonlóan - a lakossági ügyfeleknek is változó kamatozású, úgynevezett indexált kölcsönöket nyújtanának. Ezeknél a hiteleknél a kamat alapját valamilyen bankközi vagy jegybanki alapkamat adja, s ennek alakulását követi a kölcsöné is.