Vannak, akik eleve nem keresnek eladó lakást lift nélküli házban, mert nincs kedvük, erejük naponta fel- és legyalogolni a harmadik vagy negyedik emeletről. Sokan viszont nem válogathatnak, kénytelenek akár naponta többször is felcígölni a bevásárlószatyrokat, gyerekkocsit és minden mást a felső szinten lévő otthonukba. Ha a lift nélküli emeletes társasházak lakói végül megegyezésre jutnak, és tervbe veszik a liftépítést, nem kisebb gonddal, mint a legdrágább társasházi munkálat 8-15 millió forintos költségével találják szembe magukat. A legnagyobb számban a pesti belvárosban található kulcsos liftekből sem kevésért, minimum 2-3 millió forintért lesz hívólift, ha nem adódik valami égetőbb munka, például a tetőjavítás vagy a villanyvezetékek.

A liftépítés vagy -korszerűsítés megrendeléséig azonban még több lépcsőfokot meg kell járni. Mindenekelőtt meg kell nyerni az ügynek a földszinten és az első emeleten lakókat is, akiknek amúgy édes mindegy, hogy van-e a házban lift, vagy sem. Szerencsére a társasházi törvény két évvel ezelőtti módosítása óta már nincs szükség ilyen esetekben a lakóközösség 100 százalékos támogatására, elegendő a 80 százalékos szavazati arány. Ilyen esetekben viszont a kis ház nagy gond elve működik - sommázza Langer Ivánné, a Magyar Társasházkezelők Országos Szövetségének elnöke.

A kis lakásszámú épületekben ugyanis egy lakóra nagyobb költség hárul, és nagyobb az egyes szavazatok súlya is. Jó esetben van mit pénzzé tenni, például a tetőteret, aminek árából sok helyen sikerült már liftet építeni és a homlokzatot, lépcsőházat rendbe hozatni. Igazán szerencsésnek mondhatják magukat az olyan házban élők, ahol van kiadott, jól fizető üzlethelyiség vagy reklámfelület. Csak a közös költségből származó bevételt ugyanis könnyedén elviszi a borsos rezsi. A társasházkezelő szakember szerint a lifttel kapcsolatos sokmilliós munka megrendeléséhez többéves, megtervezett takarékossági program vezet, azért is van, hogy az ötlet felmerülésétől a munka átadásáig akár 5-10 év is eltelik.

Más a helyzet a kötelező javításokkal és korszerűsítéssel, amik nem azon múlnak, hogy egyetért-e fontosságukkal a lakók 80 százaléka, vagy sem. Ha a negyedéves, féléves vagy az éves nagyellenőrzésen bármit veszélyesnek, illetve javításra érettnek találnak a hatósági ellenőrök, akkor nincs mese: elkészül határidőre a javítás, vagy leállítják a liftet. A felvonók tervezett átlagélettartama 20 év, ehhez képest a hazai liftek majdnem kétharmada ennél idősebb - tudtuk meg Darabos Zoltántól, az ÉMI Kht. Felvonó és Mozgólépcső Felügyeletének vezetőjétől.

Az elöregedett liftállomány jórészt a több mint 30 éve kezdődött lakótelep-építési láz következménye, a lakóépületekben üzemelő felvonók többsége ugyanis a panelekben működik. A panelpályázat keretében lehetett erre is támogatást szerezni, viszont tavaly már jelentősen érzékeltette hatását az önkormányzati pénzszűke. A liftes munkák megrendelésének nagyságrendje a két évvel ezelőtti felfutás után visszaesett - tapasztalja a főként a belváros környékére specializálódott felvonószerelő cég, az Ezercikk Bt. ügyvezetője, Kertész Miklós. A pénzügyi akadály nemcsak fölülről, hanem alulról is érzékelhető, a lakóközösségeken belül általánossá váltak a tartozások, amelyek kizáró okot jelentenek a pályázatokon.

Ha eljutnak a lakók a döntő lépésig, biztos, hogy színtiszta magyar liftet már nem tudnak rendelni. A hazai felvonógyártás a rendszerváltás után megszűnt, ellenben az alkatrészgyártás egyes elemeiben, például a vezérléstechnikában sikerült világszínvonalút alkotni - mondja Király Miklós, a Liftklinika Kft. vezetője. Az árajánlatok bekérésekor azzal sem árt tisztában lenni, hogy a különböző gyártmányú liftek nagyon különböző üzemeltetési díjat jelentenek, ami havonta több tízezres különbségeket takar.

A jelenleg üzemelő 34 370 magyarországi személyfelvonó többsége lakóépületekben van, az új építésűek nagy része viszont irodaházakban épült. Évente 600-700 liftet állít le a hatóság, többnyire használaton kívüli, volt gyárépületekben, bontásra szánt ingatlanokban veszélytelenítés miatt. A hazai lakóépületekben az új szabályozás szerint már 10 méteres magasság fölött liftet kell építeni, a régi, 13,65 méteres helyett, ami a négyemeletesekre még nem terjedt ki.

A természetesen kizárólag az új építésű házakra vonatkozó kormányrendelet egy normális igényt realizált, hiszen a negyedik emeletre már bárkinek fárasztó felgyalogolnia. A világtendencia egyébként a 8 méteres magasságtól kötelező liftépítés, ami már a háromemeletes épületeket sem hagyja lift nélkül. Az új építésű hazai lakóházak beruházói egyébként meg tudják, hogy érdemes liftet építeni, ha engedi a büdzséjük. A napi 40-50 lépcsőfokot megmászni kénytelen társasházi lakók a megmondhatói, hogy mennyire volt emberközpontú, vagyis mennyire nem volt az a korábbi szabályozás.