A bankok elkezdték átalakítani szerződéseiket, hogy azok megfeleljenek a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosításait korlátozó, augusztustól hatályba lépő törvénynek. Néhány társaság ügyfelei a levélben kiküldött értesítőkből mostanra szembesülhettek azzal, hogy a hitelintézetek ezentúl milyen indokokkal emelhetnek majd kamatot.

A jogszabály szerint a lakossági ügyféllel vagy mikrovállalkozással kötött szerződések esetén a bankok kizárólag a kamatot, díjat vagy a költséget módosíthatják, s ezeket is csak akkor, ha az előre meghatározott feltételek ezt lehetővé teszik. A cégek ennek megfelelően igyekeznek is minél több lehetséges feltételt felsorolni: a jogszabályi és az adókörnyezet változásától a forrásköltségek és az infláció alakulásán át a kockázati tényezők és a bevont fedezet piaci értékének módosulásáig. (Van olyan társaság, amely az irodabérleti díjak és a dologi kiadások növekedését is jó érvnek találta a hitelek lehetséges drágításához.) Így aztán a bankoknak jó eséllyel mindig lesz mire hivatkozniuk, ha kamatot akarnak emelni.

Bár a módosításra okot adó körülmények puszta mennyisége, illetve néhány feltétel önmagában is kiverheti a biztosítékot az ügyfeleknél, azt se felejtsük el, hogy ha a bankok kamatot akartak emelni, azt eddig is megtehették, csak nem kellett - legalábbis nem ilyen részletességgel - megindokolniuk a döntést. Ezek a változások tehát önmagukban nem okozzák a hitelek gyakoribb vagy nagyobb mértékű drágulását. Sőt, az új szabályozás értelmében, ha a pénzintézet valamilyen indokkal kamatot emel, akkor később, a hivatkozott feltétel adós számára kedvező változását is érvényesítenie kell a díjakban - magyarán csökkentenie kell a kamatot.

A részletes indoklásnak van még egy pozitív hozadéka. Augusztustól, ha egy bank egyoldalúan változtatni akar, arról tájékoztatnia kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) is. A PSZÁF-nek ugyan nincs termékengedélyezési joga, így nem tilthatja meg a szerződés módosítását, ám azt vizsgálhatja, hogy a lépés valóban indokolt volt-e, illetve azt is ellenőrizni tudja, hogy az ügyfél számára kedvező változást is érvényesíti-e a bank áraiban.

Az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó törvény gyakorlati hasznosulását a PSZÁF mellett a Gazdasági Versenyhivatal is figyelemmel kíséri, és ha szükséges, javasolni fogja a szabályozás módosítását - mondta lapunknak Torjákné Amberger Teréz, a GVH termelő és szolgáltató ágazatok irodájának vezetője. A hivatal elsősorban arra lesz kíváncsi, hogy a bankok milyen indokkal módosítanak a hitelek költségein, illetve hogy élénkül-e a szolgáltatók közötti verseny annak a változásnak köszönhetően, hogy az egyoldalú módosítással elégedetlen ügyfelek ingyen felmondhatják a szerződést.

A GVH egyébként néhány pontban már most indokoltnak látná a módosítást. A hivatal szerint rossz döntés volt, hogy a jelzáloglevéllel finanszírozott szerződések kikerültek az ingyen felmondható megállapodások közül, de felül kellene vizsgálni a devizaalapú hitelezés jelenlegi gyakorlatát is. Az irodavezető szerint nem szerencsés, hogy a bankok maguk határozzák meg azokat a devizaárfolyamokat, amelyeken az aktuális törlesztőrészleteket kiszámítják. A hiteleket is egyszerűbb lenne öszszehasonlítani, ha a bankok egységes árfolyammal, például a jegybank által megállapított hivatalos devizaárfolyammal számolnának - tette hozzá.

Pontosítani kell a törvényt

Értesülésünk szerint hamarosan elkészül az a kormányrendelet, amely pontosan meghatározza, hogyan kell eljárniuk a bankoknak a korábban kötött szerződések átalakításakor. Az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó törvény ugyanis jó pár kérdést nyitva hagyott ezzel kapcsolatban. Nem egyértelmű például, hogy a szerződéseket egyoldalúan vagy közös akarattal kell módosítani. Így aztán nem tudni azt sem, hogy elég-e a változásokról az ügyfeleket utólag, mondjuk levélben értesíteni, vagy mindenkinek be is kell mennie a bankfiókba.

Mivel a törvény nem fogalmaz pontosan, így a bankok is eltérő módon igyekeznek megfelelni az előírásoknak. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek közül az OTP és a CIB az üzletszabályzatát módosította, vagyis az általános szerződési feltételek között sorolta fel azokat a feltételeket, amelyek lehetőséget adnak a kamatok, díjak egyoldalú módosítására. Ezzel szemben a Volksbank a személyes egyeztetést választotta. A bank nemrég levelet küldött ügyfeleinek, amely arra kéri a kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződéssel rendelkező lakossági és mikrovállalkozási ügyfeleit, hogy keressék fel valamelyik bankfiókot a szerződés módosításának érdekében.

A készülő kormányrendelettel kapcsolatban megkerestük a kormányszóvivői irodát, ahol egyelőre csupán anynyit kívántak mondani, hogy a kormány olyan megoldásról egyeztet, amely védi a fogyasztók érdekeit, ugyanakkor nem okoz nekik felesleges kellemetlenséget vagy költséget. Információnk szerint ez azt jelenti, hogy a bankoknak elég lesz csupán az üzletszabályzatot módosítani, nem kell minden ügyfélt egyesével berendelni a szerződések átalakításához.