Az adócsalásban a UBS elismerte felelősségét, hajlandó is együttműködni az amerikai hatóságokkal, ám lehetőségei "behatároltak". Oswald Gruebel, akit a tavaly kirobbant botrány után neveztek ki a UBS élére, arra hivatkozik, hogy ha az adóhatóság követelésének eleget téve kiadnák a számlatulajdonosok adatait, azzal a banktitkot garantáló évszázados svájci törvényeket sértenék meg. A vezérigazgató ezzel diplomáciai síkra terelte az ügyet, hangsúlyozva: a kompromisszumos megoldást a politikusoknak kell megtalálniuk.

Bármilyen alku köttetik, az fájni fog a UBS-nek. A magánvagyonokat kezelő bankok körében világelsőnek számító pénzintézetnek a hitele, hírneve és megbízhatósága forog kockán, emellett 2,8-tól 4,6 milliárd dollárig terjedő "bánatpénzt" kell majd fizetnie az amerikai államnak a már februárban átutalt 780 millió felett, amit az adóelkerülésben nyújtott segédkezésének beismerése után kötött egyezség értelmében adott a bankház a washingtoni igazságügyi minisztériumnak. Akkor a pénz mellé egy háromszázas listát is csatolt azok neveivel, akik "szándékosan félrevezették az adóhatóságot".

Ez alól ugyanis még a svájci banktörvény sem ad felmentést. Ellenük odahaza vádat emeltek adócsalás gyanújával. A többi félszázezer ember aggódva követheti az eseményeket. Most éppen azt, hogy az adóhivatalnak a UBS ellen az adatok kiadásáért indított perében hétfőn halasztást rendelt el a floridai bíróság, hogy a diplomaták, a bankárok és az adóhivatalnokok bevonásával augusztus elejéig tető alá hozhassanak egy ésszerű kompromiszszumot.

Ez amiatt is fontos, mert a svájci kormány a múlt héten világossá tette, hogy egy UBS-t elmarasztaló ítélet esetén annak végrehajtását egyenesen megtiltja a bank számára. A hitelválság miatt 54,2 milliárd dolláros kárt szenvedett - és ezzel "Európa-bajnok és világbajnoki 5. helyezett" - UBS-nek az egyesült államokbeli érdekeltségeire is gondolnia kell, honlapja szerint 381 fiókjában 34 ezer amerikait foglalkoztat. A cég esetleges kivonulása Washingtonnak sem lehet érdeke - emlékeztet a Reuters.

Mindenesetre a kormány erélyes fellépése láttán sokan megrettentek a következményektől és - élve az IRS által felkínált büntetlenséggel - bűnbánatot gyakoroltak, valamint természetesen befizették a megspórolt adót. Ami egyébként nem is kevés, hiszen a becslések szerint az amerikaiak évi százmilliárd dollárral károsítják meg az államkasszát.

A kompromisszum pártolói az Enron energiakereskedő milliárdos adócsalásában besározódott Arthur Andersen könyvelő cég esetére hívják fel a figyelmet. 2002-ben az Andersen nem tudott egyezségre jutni az igazságügyi tárcával, működését ellehetetlenítették, emiatt gyakorlatilag tönkrement, értékesebb egységeit versenytársai felvásárolták. Az akkori 28 ezer amerikai alkalmazottból jelenleg kétszázan dolgoznak az Andersennél, zömmel a folyó bírósági ügyek intézése köti le energiájukat. Könyvelést más számára már nem folytatnak.