- Semmi vita, egyetlen ellenszavazat. Szokatlan egyetértésben hagyta jóvá a parlament a négy törvény, illetve 20 kormány- és miniszteri rendelet módosítását tartalmazó Gyorsítás II csomagot. Az ellenzéki csend mögött a majdani eltörlés ígéretét sejtsük?

- Nem hinném. Az építőipar vezető szereplői hónapokkal ezelőtt egyetértésre jutottak számos kérdés megoldásában. A szakmai konszenzust pedig valóban ritka, példaértékű politikai egyetértés övezte.

- Mire ez a nagy sietség? A több, mint 30 jogszabályt módosító első gyorsító csomag sincs még egyéves.

- A több évtizeden át formálódott hazai építésügyi eljárásrendet nem lehetett egyetlen huszárvágással átalakítani. Sok egyeztetés és több lépés szükségeltetik hozzá. A csapásirány is más: az első intézkedések a kiemelt beruházások engedélyezési és kivitelezési eljárásának egyszerűsítést célozta, a második az általános gyakorlatot közelíti az élethez.

- A szakma és az átlagember szemét leginkább az engedély nélküli, színvonaltalan építkezések szúrják. Ezek ellen is fellépnek?

- Az építésügyi hatóságok működtetése önkormányzati feladat. Így a fennmaradási engedélyek kiadásának jelenlegi kétes gyakorlatán is ők tudnának változtatni. Az állam által irányított építésfelügyeleti rendszer ugyanakkor a kivitelezési eljárások teljes folyamatát vizsgálja, beleértve ebbe a lánctartozások visszaszorítását.

- Befolyásos építőipari cégek már lobbiznak is a lánctartozások megfékezését szolgáló Biztos kéz program végrehajtási rendeletének felpuhításáért. Engednek nekik?

- Aligha. A Biztos kéz program bevezetése ötpárti konszenzuson, az ágazati érdekek figyelembevételén alapul. A fedezetkezelő intézménye Európában egyedülálló módon nemcsak a beruházó és a kivitelező közötti kapcsolatot szabályozza, hanem az alvállakozói érdekeket is figyelembe veszi. Így az építtetőnek még a beruházás megkezdése előtt igazolnia kell, hogy a szükséges pénzügyi forrás rendelkezésére áll, a kivitelezés adott szakaszának ellenértékét pedig elkülönített bankszámlán kell letétbe helyeznie. A fővállalkozó csak akkor juthat a pénzéhez, ha az összes alvállalkozóját kifizette. Ennek teljesülését, illetve a kivitelezés minőségét a fedezetkezelő ellenőrzi.

- A bontási akciók szervezőivel is tárgyaltak?

- Igen, de sajnos eredménytelenül. A tiltakozók elsősorban meglévő tartozásaikat szeretnék behajtani, a jogalkotás azonban nem lehet visszamenőleges hatályú. A becslések szerint 500 milliárd forintra rúgó tartozásállomány növekedését viszont meg kell akadályozni. A beruházási költségeket csökkentő árverseny ugyanis a piac egyes szereplőit tisztességtelen magatartásra ösztönözi. Gyakorta már a tender eredményhirdetésekor tudható, hogy annyi pénzből nem lehet felépíteni az adott ingatlant. Így minél lejjebb helyezkedik el egy cég az alvállalkozói létrán, annál valószínűbb volt, hogy hoppon marad. A jelenség felszámolását célozza az év elején bevezetett építőipari rezsióradíj és a Gyorsítás II-ben meghatározott kirívóan alacsony ár fogalma. Közbeszerzéseknél ezentúl nem választható automatikusan a legolcsóbb ajánlat. A kiírónak az ár mellett a minőség, a jótállás és a kivitelezési idő kérdését is vizsgálnia kell.

- Ez a jövő, a jelen viszont az építőipari termelés 8,4 százalékos visszaesése. Ez lenne az első gyorsító csomag hatása?

- Ez a gazdasági válság hatása. A magyar gazdaság viszszaesése 6,8 százalékos, néhány ágazat az építőiparnál is rosszabb helyzetben van. De persze mindenkinek a saját fájdalma a legnagyobb.

- A feszültség mindenesetre látványosan nőtt az ágazatban. Még az építészek is tüntettek a minisztérium előtt. Hogyan próbálják hűteni a kedélyeket?

- A Dokumentációs Központ létrehozása elsősorban a nemzeti vagyon védelmét szolgálja, a tervezőkre nem ró extra terheket.

- Mégis van abban valami riasztó, hogy bárki hozzáférhet a lakásom tervrajzaihoz.

- A kiviteli tervekbe történő betekintés lehetősége nem jelent veszélyt, hiszen a riasztó, vagy biztonsági berendezés telepítési rajzait nem kell beküldendeni. Az adatszolgáltatás ugyanakkor számos gyakorlati előnnyel jár. Hasznos információkkal szolgálhat például a lakás átalakítására készülő új tulajdonosnak. De tiszta képet kaphatnak a lakók arról is, hogy tartalmaz-e az épület azbesztet, bauxitbetont.

- Az első csomaggal bevezetett összevont engedélyezési eljárás ellen hevesen tiltakoztak a civil szervezetek, mondván szűkül a jogorvoslati lehetőségük. Ön szerint?

- Ezzel csak az építkezéseket akadályozó obstrukció lehetőségét csökkentettük. Sem az államnak, sem a polgároknak nem lehet célja, hogy kis csoportok számára lehetővé tegye a nélkülözhetetlen beruházások ellehetetlenítését. A jogorvoslati csatornák pedig továbbra is igénybe vehetők, így a civil szervezetek jogai nem sérültek.

- Az uniós forrásból megvalósuló beruházások tempója a gyorsító csomagok ellenére sem nőtt látványosan. Biztosan jó az irány?

- A régió éllovasának számítunk az uniós források felhasználásában. Gazdasági válság idején persze ez is lassúnak tűnik. Az eljárásrenden ugyan mindig van mit faragni, de a lassú tempó oka most inkább az uniós szabályozásban keresendő. Gigászi mértékű közpénzek szétosztásánál azonban érthető az óvatosság. Erről az idő satujában vergődő magyar hatóságoknak sem szabad elfelejtkezniük. A szabályok megszegését ugyanis súlyosan megtorolják Brüsszelben. A támogatás viszszavonása pedig több százmillió forint visszafizetését eredményezheti, mint ahogy erre volt is példa a közelmúltban.