Akik felnőtt életük során rendszeresen dolgoztak és fizettek is társadalombiztosítási járulékot, valamint magánpénztári tagdíjat, nyugdíjként utolsó nettó fizetésüknek úgy kétharmadával számolhatnak. Ez a mindennapi megélhetéshez elég, ahhoz azonban, hogy az aktív korban megszokott életszínvonalból ne kelljen sokat engedni, kevés. Magunk is hozzájárulhatunk azonban idős éveink anyagi biztonságának alakításához, melyhez jövedelemadó-kedvezmények is kapcsolódnak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak alakulását éppen 15 éve tették lehetővé a jogszabályok, akkor még mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak adott nagyvonalú kedvezményekkel. Ezeket az évek során alaposan lefaragták, ám még mindig vonzó megtakarítási forma azoknak, akik képesek és akarnak hosszú távra pénzt gyűjteni. Azt, hogy még a rendszeres jövedelemmel rendelkezők is nehezen szánják el magukat sokéves befektetésekre, mutatja, hogy az önkéntes pénztári befizetések mintegy háromnegyedét a munkáltatók által adott támogatások teszik ki. Ezek - még az idén - a minimálbér feléig, azaz havonta 35750 forintig köztehermentesek, ezért ez a forma kedvelt béren kívüli juttatásnak számít.

Azt, hogy jövőre hasonlóan kedvelt marad-e ez a lehetőség, vagy visszaszorul, még nem tudni: a most elfogadott adótörvények értelmében ugyanis 2010-től ezt a juttatást is 25 százalékos adó terheli. Nem változik azonban az egyéni befizetésekre adott személyijövedelemadó- (szja-) kedvezmény. A befizetett összeg 30 százaléka - de legfeljebb százezer, illetve a nyugdíjhoz közelebb állóknál 130 ezer forint - igényelhető vissza az szja-ból.

A támogatások fejében azonban sok évre le kell mondani a pénztártagnak erről a pénzről. Tíz évig ugyanis a megtakarítás csak akkor vehető fel, ha a pénztártag nyugdíjba ment, vagy elérte a nyugdíjkorhatárt. Tíz év után adómentesen felvehető a megtakarítás hozama és maga az összegyűjtött pénz is leadózva. Ez azonban komoly terhet jelent, mert nemcsak személyi jövedelemadó, hanem egészségügyi hozzájárulás is terheli, tehát a megtakarításnak akár 47 százalékát is elviheti az adó. További tíz év kell ahhoz, hogy az adókedvezmény teljes megtartásával valaki hozzájuthasson a számláján lévő pénzhez. Az a pénztártag, aki csak egy részét szeretné felvenni a megtakarításának, jó, ha tudja: a kedvezmények megtartásával csak háromévenként van erre módja. Ennek a megtakarításnak másik nagy előnye, hogy hozama adómentes, tehát a befektetések eredménye teljes egészében a pénztártagé lesz.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül - ma 66 van ezekből, összesen közel 700 milliárdos vagyonnal - szabadon lehet választani, akkor is, ha valakinek a munkahelye is működtet ilyen pénztárat. A munkaadó ugyanis nem írhatja elő, hogy ki melyik pénztárba lépjen be. Ha a munkáltató ad nyugdíjpénztári támogatást, akkor ez minden munkavállalónak egyformán jár. Egy időben több önkéntes pénztárnak is tagja lehetünk, és egyes pénztáraknál a megtakarítások befektetési kockázati szintje is megválasztható. Mi döntünk a havi befizetések mértékéről is - ellentétben a magánnyugdíjpénztárral, ahol törvény szabja meg a fizetendő díjat.

A választott pénztár teljesítménye a magánnyugdíjpénztárakéhoz hasonló módon követhető és hasonlítható össze, és a váltásnál is hasonló szempontokat érdemes megfontolni. Az önkéntes pénztárak a magánpénztárakhoz hasonló elven működnek, tehát "elvben" a tagság dönt a működési költségekről, valamint a követett befektetési politikáról is. A választásnál itt is érdemes mérlegelni: a korábbi évek teljesítményét, a levonásokat, a befektetési politikát és természetesen azt is, mennyire tűnik megbízhatónak az intézmény, mennyire gyors, korrekt és követhető az információszolgáltatás.

Az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások másik kedvezményezett módja a nyugdíj-előtakarékossági számla, amely a döntésekben még nagyobb szabadságot nyújt, egyben persze nagyobb felelősséget ró a számlatulajdonosra. Az öngondoskodásnak ezt a lehetőségét éppen három éve nyitották meg a jogalkotók. Az itt gyűjtött pénzzel maga a befektető gazdálkodik, ő ad utasítást a banknak vagy a befektetési szolgáltatónak, hogy miként forgassák a megtakarítását, milyen értékpapírokat, kötvényeket, részvényeket vegyenek, vagy éppen adjanak el. A nyeszre rakott pénz az önkéntes pénztári befizetésekhez hasonló adó- és hozamkedvezményeket élvez, amelyek azonban csak akkor tarthatóak meg, ha a számla tulajdonosa nyugdíjasként veszi fel a pénzét, és ezt megelőzően legalább három éve vezeti a számláját.

Eddig több mint százezren nyitottak nyugdíj-előtakarékossági számlát, és a megtakarítások összege a múlt év végén már meghaladta a 130 milliárd forintot. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy akik ezen a számlán gyűjtik a pénzt, az átlagosnál jóval tudatosabb befektetők: a hozam- és árfolyamnyereség adó alóli mentessége is vonzó számukra, egy-egy befektetés éves összege ugyanis jellemzően meghaladja az szja-kedvezmény optimalizálásához szükséges 400 ezer forintot. A nyesz nyitásának lehetőségével inkább a nyugdíjhoz közelebb állók - az ötven felettiek - élnek, és pénzüket főleg állampapírokban, illetve befektetési alapokban fialtatják.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.

Amit a nyugdíjpénztárakról tudni érdemes