A szakértőket meglepte az Alkotmánybíróság múlt heti határozata, mellyel lehetővé teszik, hogy az adó mellett a járuléktartozásokat is elengedhesse vagy mérsékelhesse méltányossági kérelemre az adóhivatal. Arra számítottak, hogy a testület majd azt vizsgálja, indokolható-e a diszkrimináció az egyes közteherfajták között, vagy közjogi, intézményi megítélésük miatt azonos csoportba sorolhatók. Ebből pedig az következne, hogy az indítványt elutasítják, arra hivatkozva, hogy a járulékok célzottan a társadalombiztosítás finanszírozását szolgálják.

Határozatában az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy 2002-ben már vizsgálta egyszer az adózás rendjéről szóló törvény idevágó passzusát. Akkor érintetlenül hagyták a törvényt. Most viszont új helyzet állt, elő, az időközben megváltozott jogszabályok miatt azok is járulékfizetőkké váltak, akik korábban jövedelmi helyzetükre tekintettel e fizetés nélkül fértek hozzá az egészségügyi ellátásokhoz. Januártól nekik vagy közeli hozzátartozójuknak havi 4500 forintot kell fizetniük. Az indítványban pont erre hivatkozva kérték az alkotmányellenesség megállapítását: a fizetési kötelezettség ezekben a családokban súlyosan veszélyeztetheti a megélhetés ami sérti az emberi méltóságot.

Vadász Iván adószakértő más jogszabályi környezetben nem tartaná szerencsésnek a döntést, de amíg a vállalkozók, a magánszemélyek túladóztatott rendszerben működnek, szerinte szükség van ilyen intézkedésekre, amelyek a méltányosságnak nagyobb teret nyitnak.

Nem tartja nagy horderejűnek a döntést Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young tanácsadó cég adópartnere.
A vállalkozásokra nem, csak a magánszemélyekre lesz következménnyel a határozat, vagyis csak egy szűk körre, akik maguk után fizetik a járulékot. Értelmezés kérdése, hogy az egyéni vállalkozások hova sorolhatók: szerinte nem a magánszemélyek közé. A járulékbevétel talán fél százalékára lesz hatással a döntés.

Nem lélegezhetnek fel azonban a járulékfizetők. Nem csak azért, mert az eljárás a jövőben nem változik, vagyis az APEH mérlegelési joga megmarad a kérelmek elbírálásakor, azaz nem fordulhat bárki a biztos siker reményében ilyen tehercsökkentő kéréssel az adóhatósághoz. Azért sem, mert az Alkotmánybíróság jelzi a határozatban, hogy nincs ellenére olyan jogszabály megalkotása, amely "a járulékbevételeket - más jogi környezetben - jobban védi, mint a többi adófajtát", természetesen figyelemmel az emberi méltóság alkotmányban rögzített elvére. Azaz szinte biztosra vehető, hogy az őszi jogalkotási időszakban a Pénzügyminisztérium benyújtja az új helyzethez igazodó javaslatát.

Az adóhatósághoz tavaly 276 ezer fizetési kérelmet nyújtottak be, összesen 286 milliárd forint tartozásra, amelynek közel fele az illetékre vonatkozott. Az APEH 215 ezerről hozott elsőfokú határozatot, ezek közül több mint 123 ezer esetben engedélyezte vagy részben jóváhagyta a kérelmet. Kötelező adósminősítést az összes fizetési kedvezményi kérelemmel érintett tartozás 14 százaléka (41 milliárd forint) esetében, 160 alkalommal végeztek.

Az adóhivatalhoz 2008 májusától lehet benyújtani elektronikus úton a fizetési kedvezményre kérelmeket. Az előző év végéig ilyen úton beérkezett 1199 kérelem 20 százaléka magánszemélyektől származik.