A 2007-2020-as időszakra várt átlagos évi 2,2 százalékos ráta 2021-2030 között 1,5, 2041 és 2060 között 1,3 százalékra süllyedt volna. A krízis idén négy százalékot metsz ki az EU nemzeti össztermékéből (GDP), s jövőre sem várható érdemi fellendülés. Ennek a veszteségnek a pótlása szinte lehetetlen, ha a tagországok csak nagyon lassan érik utol magukat, azaz érik el a válság előtti növekedési ütemüket. Az eurózónában 2008-ban csupán 1,3 százalék volt a növekedési képesség, ez 2009-2010-ben nagyjából a felére, 0,7 százalékra zuhan.

Az új közép-európai tagállamok, köztük Magyarország négyszázalékos növekedési képessége 2,6-3 százalékra mérséklődik, majd még lejjebb ereszkedik, nagyjából az eurózóna szintjére. Miközben ez a térség felzárkózó szakaszban van, vagyis kellene legyen.

A helyes politika kialakításának szükséges, de nem elégséges feltétele a bankválság rendezése, a hitelezés visszaállítása. Ám az európai cégek nem igazodtak megfelelően a globális kihívásokhoz, nem váltottak modellt a válság előtt sem. Minthogy a bizottsági tanulmány szerint a válságkezelés egybeesik a társadalmak elöregedésével - a lakosság fele már ma is idősebb 50 évesnél -, ezért a foglalkozatást növelő intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig az ellenkezőjére. Ezen túlmenően elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés és az innováció serkentése.

Az elemzés szerzői eközben elismerik, hogy miközben jövőre a GDP 83 százalékára emelkedik az államadósság az eurózónában, a kormányok számára nagy kihívásnak ígérkezik a rövid távú válságkezelési intézkedések, költekezések visszavonása.

A szerzők szerint a gazdasági válság visszafogja a beruházásokat, az elégtelen hitelkínálat miatt megőrzi a rossz, merev szerkezeteket, korlátozza a termelékenység javulását, mert távol tartja a befektetőket a kutatás-fejlesztéstől és az innovációtól, csökkenti a munkaerő-kínálatot, mert a kormányok hajlamosak korai nyugdíjazással és a bevándorlás korlátozásával válaszolni a romló foglalkoztatási helyzetre. A tartósan magas munkanélküliség azonban károsítja a humántőke minőségét is, vagyis tovább csökkenti a növekedési képességet.