- Jövő héten kezdek egy pesti hostelben recepciósként. Tavaly is dolgoztam, de akkor magamnak kerestem állást, két hétig bújtam a hirdetéseket, most viszont én is egy diákszövetkezet segítségét kértem - meséli a 19 éves Ádám, aki a jogosítvány megszerzéséhez szükséges pénzt szeretné összegyűjteni.

Becslések szerint évente 220-240 ezer diák dolgozik országszerte, a legtöbben közülük nyáron. Magánúton 90-100 ezren, iskolaszövetkezetek révén 130-140 ezren találnak munkát. A gazdasági válság e téren is megtette hatását: nem csak a cégek kínálata esett vissza, nehezebb anyagi helyzetben vannak a tanulók, családok is. - Az elmúlt hónapokban Budapesten és vidéken tavalyhoz képest mintegy öt százalékkal nőtt a diákmunkára jelentkezők száma, a nyár elejére pedig 20-30 százalékos volt az emelkedés. Rendszeresen felmérjük, mi a fiatalok szándéka a megkeresett pénzzel, és a legutóbbi két kutatás azt mutatta, hogy az egy évvel korábbi 30-32 százalékról 60 százalék fölé ugrott azok aránya, akik a tanulmányaikat fizetésükből finanszírozzák majd - mondta lapunknak Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója. A legtöbb diákot a könnyű- és élelmiszeriparba gépsor melletti betanított munkákra, raktári kisegítésre csomagolási, címkézési feladatokra, illetve a kereskedelemben várják árufeltöltőnek, pénztárosnak. Sok az irodai munka - például adatrögzítés, telefonos adminisztrátor -, az agráriumban pedig kukoricacímerezés, gyümölcs- és zöldségszedés közül lehet válogatni, de akad fordítás, tolmácsolás, rendszergazdai szintű programozói munka és több mint száz főiskolai gyakorlati hely is.

- Az összes, nagyobb létszámot foglalkoztatói ágazatban csökkentek a megrendeléseink. A termelő cégeknél átlagosan 20-30, a kereskedelemben 15-20 százalék a visszaesés, de nyolc-tíz nagy, főként autóipari és élelmiszer-ipari partnerünk egyetlen embert sem kért. Ennek ellenére összességében várhatóan ugyanannyi diáknak tudunk munkát adni, mint tavaly, mert jelentősen nőttek a mezőgazdasági megrendeléseink, és sok olyan céget is be tudtunk vonni, amelyek korábban nem alkalmaztak diákmunkát, most azonban keresik a rugalmasabb megoldástokat. Összességében az év első felében tizedével esett vissza a kínálat - tudtuk meg Simon Balázstól.

A bérek viszont nem csökkentek: a könnyű fizikai, kereskedelmi és mezőgazdasági betanított munkákért vidéken jellemzően 411 forintot, azaz a minimálbérnek megfelelő összeget fizetik óránként, Budapesten ugyanez 450 forint. Az irodai, hosztesz- vagy kreatív feladatok elvégzéséért vidéken 450-500 forintot, Budapesten 500-650 forintot, kvalifikáltabb, azaz nyelvtudást vagy számítógépes ismereteket igénylő munkakörökben viszont már 2000 forintot is adnak.

Az iskolaszövetkezetekben dolgozók szerint korántsem esélytelen, aki most áll neki keresgélni. - Mivel sokan rögtön a tanév végén jelentkeznek, és nyár elején szeretnének dolgozni, ezért július végén, augusztusban a munkakedv jelentősen csökken - magyarázza Simon Balázs.

Takács Enikő, a gödöllői Eurodiák Iskolaszövetkezet munkatársa azt tapasztalja, hogy az elektronikai, autóipari, kozmetikai cégeknek egyáltalán nem kellenek a diákok, pedig az elmúlt években tucatjával kérték a tanulókat. A viszszaeső megrendelések miatt most házon belül oldják meg a korábban a szabadságolások miatt problémás nyári időszakot. A válság által kevésbé sújtott területeken, például a gyógyszeriparban viszont még az órabérek sem csökkennek. - A főváros környékén a diákok elsősorban a zsebpénzért és a szakmai gyakorlat megszerzése miatt dolgoznak. Továbbra is ezek a fő indokok - mondja Takács Enikő.

Szőke-Tóth Ágnes, a szegedi Me-ló-Depó Iskolaszövetkezet elnökhelyettese is úgy látja, a fiatalok majdani foglalkozásukhoz hasonló feladatokat vállalnak legszívesebben, és igyekeznek a leendő pályájukon is használható tapasztalatokat szerezni. A hallgatók inkább a szellemi tevékenységeket részesítik előnyben. Az elmúlt években több olyan változás történt, amely némiképp korlátozza lehetőségeiket. Ilyen például a bolognai rendszer bevezetése, ami az első három év után hátrányosan érinti a BSC fokozatot szerzőket - megszűnik ugyanis a tanulói jogviszonyuk, így iskolaszövetkezeti tagként nem vállalhatnak munkát. Ha fölveszik őket valahová mesterképzésre, jogilag újra nappali tagozatos hallgatók lesznek, de az átmeneti időszakban nem dolgozhatnak diákként.

- Jász-Nagykun-Szolnok megyében a nyár kezdete óta száz-százötven tizenhat éves vagy annál idősebb nappali tagozatos diák dolgozik, főképp a nagyobb városokban, munkára viszont több ezren jelentkeztek - tudtuk meg Kolozsvári Andrástól, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet szolnoki értékesítési vezetőjétől. Az országnak ezen a részén is sok olyan állás szűnt meg az elmúlt időszakban - például a szolnoki cukor- és a papírgyár -, amelyekben korábban szívesen alkalmaztak tanulókat.

Sokak számára már nem a menő póló vagy a sportcipő megszerzése, hanem a család támogatása a nyári munkavállalás célja, a cégek igénye pedig nő a minőségi munkaerő iránt. Van például olyan kínai diák, akinek kelendő a nyelvtudása, mert néhány gyártó most próbálkozik meg a távol-keleti piacok megszerzésével. Nem egy vállalat keres románul, ukránul, csehül beszélő diákokat az ország keleti részén, de nagyobb eséllyel indul társaihoz képest az is, aki grafikai, látványtervezői tehetséggel bír. Slágermunkának számít a szórólapozás, és a bevásárlóközpontok is folyamatosan keresnek árufeltöltőket.

Borsod-Abaúj-Zemplénben is csökkent a kínálat, de nem annyira, mint azt előzetesen várták. Sok családban nagy szükség van akár egyhavi pluszkeresetre is. A feladatokra (zömében szórólaposztásra) a diákszövetkezetek szinte azonnal találnak embert, így szabad munkahely gyakorlatilag nincs.

Mivel továbbra is gyakori, hogy a cégek rászedik a munka világában szerencsét próbáló, jogaikról általában csak felszínesen tájékozódó tanulókat, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet munkatársai 12 pontba szedték tanácsaikat. Felhívják a figyelmet arra: munkát vállalni 15 éves kortól, iskolai szünetben szülői engedéllyel, 16 év felett pedig engedély nélkül és szorgalmi időszakban is lehet. Kötelező írásos munkaszerződést kötni, amelynek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, a pótlékok összegét és a bért, amely nem lehet kevesebb, mint bruttó 411 forint óránként. A fizetés napjáról, a munkaidőről, feladatokról is tájékoztatást kell kapni írásban. A munkába állással kapcsolatos költségek - például az orvosi vizsgálat díja - az alkalmazó céget terhelik. Nem árt gyanakodni, ha valamiért pénzt kér a munkaadó, és mindenképp érdemes írásba foglalni, pontosan mire mekkora összeget szedett be. Ha valakit irodai feladatok elvégzésére vettek fel, nem utasítható arra, hogy a szabadban nehéz fizikai munkát végezzen. Akit jogsérelem ér, az az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez (OMMF) vagy munkaügyi bírósághoz fordulhat. A diákok ugyanúgy adóznak, mint bármely más munkavállaló, azaz a bérükből személyi jövedelemadót vonnak.