Komoly elégedetlenséget szült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntése, amikor június közepén az egyszer már elcsúsztatott döntés után végül eredménytelennek nyilvánította az Új Magyarország Kockázati Tőke Program pályázatait. Azokon a magánbefektetésekkel együtt 50 milliárd forint vált volna elérhetővé a többi között az induló, illetve az életciklusuk növekvő szakaszában levő innovatív kis- és középvállalkozások számára. Akkor 18 alapkezelő társaság 23 pályázatot nyújtott be.

Vági Márton, az NFÜ elnöke egy tegnapi partnerségi találkozón azt mondta, minden egyéb híreszteléssel szemben egyszerűen arról volt szó, hogy a pályázatok 70 százaléka el sem jutott az érdemi értékelési szakaszba, ugyanis már a formai követelmények, illetve a hiánypótlások ellenőrzése során elvérzett. A pályázók között voltak, akik számon kérték, hogy vajon aki jól szerepelt, az miért nem kapta meg a tőkét, miért kell azért hátrányt szenvednie, mert mások értékelhetetlen dokumentációt nyújtottak be. Vági Márton szerint ugyan a maradék hat szereplő formálisan megfelelt a kiírásnak, és el is tudta volna vinni a célra szánt forrásokat, ám a mezőny azelőtt kirostálódott, hogy érdemi szakaszba jutott volna a pályázat, ezért szerinte nem alakult ki tényleges verseny. Jogosnak tartotta azonban azokat az észrevételeket, amelyek szerint a felhívás sem volt egyértelmű, abban is lehettek hibák, ha ennyire nem sikerült vele eltalálni a piacot. - Rosszul voltak összerakva az értékelési szempontok és a kiválasztási kritériumok. Még végig sem vittük az eljárást, már láttuk, hogy nem működik - ismerte el az elnök.

Az NFÜ ígéri, az új pályázat kidolgozása és a benyújtott dokumentáció értékelési folyamata sokkal áttekinthetőbb lesz, mint a korábbi volt. Az ügynökség létrehozott egy 15 fős irányító bizottságot, amelyben az érintett intézmények, illetve a Nemzetközi Bankárképző Központ, az Ernst&Young és a szakma képviseletében a Magyar Kockázati Tőke Egyesület is szerepet kap, illetve még folynak a tárgyalások a Transparency International Magyarországgal is. Utóbbi szervezet biztosítaná, hogy a döntések ne legyenek vitathatók.

A számos változás közül az egyik legfontosabb a pályázói kör tulajdonosainak azonosítása, amely a befektetni kívánt tőke eredetét firtatja. Ezzel az offshore jelenséget próbálják minimalizálni. A pályázóknak nyilatkozniuk kell a pénz eredetéről, illetve a konzorciumuk tulajdonosairól. Újdonság, hogy az értékelés során egy háromtagú bizottság előtt prezentációt kell tartani, amit pontoznak. Vági szerint a papír sok mindent elbír, kíváncsiak arra, hogy az ad hoc kérdésekre mennyire tudnak válaszolni a pályázók. Oravecz László, az illetékes irányító hatóság helyettes vezetője szerint fontos változás, hogy csak azzal kötnek szerződést, aki az általa befektetni kívánt pénznek az öt százalékát letétbe helyezi. Ez az összeg még nem fáj a vállalkozásoknak, ám elég komoly ahhoz, hogy ne akarják elbukni. Az egyik pályázó szerint ez 150-300 millió forint között van. Picit módosul a befektetési időszak: korábban 2013. februárig kellett szerződéssel lekötni a tőkét, most 2013. december a végső határidő. Lesznek adminisztrációs egyszerűsítések, de főképp szigorúbbá válik a folyamat. Aki például az előzetes vizsgálat során felszólítást kap hiánypótlásra, de nem teljesíti, automatikusan ki lesz zárva.

Maga az értékelés menete is változik. Mint azt Berendi Judit, a Nemzetközi Bankárképző Központ partner tanácsadója mondta, nemcsak a végső pontszám számít, de az egyes elemek során is el kell érni egy minimumot; ha ez nem történik meg, a pályázó kiesett. A kezdő innovatív vállalkozásokba kell fektetni a tőke 30 százalékát, ami eddig nem volt megkötés. A partnerségi találkozón több érintett is megjegyezte, ennél magasabb arány lenne kívánatos, hiszen ezen a téren a legnagyobb az űr a kockázati tőke piacán. Vági Márton elmondta, két hete még nem volt kötelező minimumérték, és ezt a 30 százalékot már nagyon bátor lépésnek tartja, ugyanakkor a pályázó a legmagasabb részpontszámot csak legalább hatvanszázalékos vállalással tudja elérni.

A válság ellenére (vagy éppen annak köszönhetően) a kockázatitőke-befektetők most vonzó áron emelhetnek tőkét olyan vállalatokban, amelyekbe eddig nem tudtak beszállni a magas piaci értékelésük vagy
a korlátlan hitellehetőségek miatt. A befektetők érdeklődésére számot tarthat például a műszaki és üzleti innováció, a környezetgazdálkodási, egészségügyi szolgáltató cégek.

- A közös alap elnyerhető pénze 30,5 milliárd forintról 36,5 milliárdra nő.

- A pénzt 2013. február helyett decemberig kell szerződéssel lekötni.

- Irányító bizottság biztosítja a folyamat átláthatóságát.

- Szűrik és kizárják az offshore cégeket.

- Személyes prezentációt kell tartani, amit pontoznak.

- A saját rész 5 százalékát előre le kell tenni.

- A kezdő innovatív vállalkozásokba kell fektetni a pénz 30 százalékát.

- Legalább két senior vállalati befektetési szakember.

- Szakemberenként legalább hét üzlet.

Az Új Magyarország Kockázati Tőke Program célja, hogy azok a kis- és középvállalkozások is hozzájussanak a magánbefektetésekhez, amelyek fejlődésük korai vagy induló fázisában vannak. A program lényege, hogy a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. közösségi pénzeket közvetít kockázatitőke-alapoknak, amelyek legalább 30 százaléknyi önrészt hozzátéve a pénzt kihelyezik a gazdaságba. A tervek szerint a program új felhívása július 15-én jelenik meg, a társadalmi egyeztetése pedig tegnap kezdődött el. Az érintettek péntekig jelezhetik észrevételeiket, az NFÜ ígérete szerint amennyiben érdemi igényeket fogalmaznak meg, azokat beépítik a pályázatba. A tőkealapok előreláthatóan augusztus 28-ig adhatják be pályázatukat, két hét van a hiánypótlásokra. Az értékeléseket a tervek szerint október elején zárják le, a szerződéskötések idejét a szokásos 6-8 hónap helyett 30 nap alatt le akarják bonyolítani. A nyertesek így október végén elkezdhetik a munkát.