Az általános recesszió okozta államadósság-emelkedés az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladásának új hullámát gerjeszti Európa-szerte - derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) új kutatásából. A felmérés apropóját az Egyesült Királyság kormányának bejelentése adta: az elkövetkező tíz évben összesen 20 milliárd font (6600 milliárd forint) értékű ingatlanállománytól válik meg. A lépéstől az egyszeri bevételen túl a fenntartási költségek ötmilliárd fontot is kitevő csökkenését várják.

- A recesszió, illetve a bankválság következményeként a kormányok többségének egyre nehezebb feladat megtalálniuk a költségvetési egyensúlyt - ismerteti a jelenség hátterét Nick Axford, a világ egyik legnagyobb ingatlan-tanácsadó cégének, a CBRE európai igazgatója. A különféle bank- és vállalatmentő csomagok többnyire csak a költségvetési deficit és az államadósság növekedésével finanszírozhatók. Az államkötvények iránti érdeklődés lanyhulása pedig az ingatlan vagyon kiárusítása felé terelik a kormányokat

A jelenség nem teljesen új, hiszen az állami ingatlanok értékesítése már az elmúlt két évben jelentősen növekedett. Európában 2006 és 2008 között csaknem 16 milliárd euró értékben adtak el kormányzati ingatlanokat, szemben a megelőző két év négymilliárdos értékesítési eredményével. A sikeren felbuzdulva a kormányok mind szívesebben élnek az eladás-visszabérlés konstrukcióval. (A használatban lévő ingatlant papíron eladja az állam, ám rögtön vissza is bérli az új tulajdonostól, így az épületben működő hivataloknak nem kell kiköltözniük.) Az öt évvel ezelőtt még 6,7 milliárd eurót kitevő ügyletek értéke 2007-re 46 milliárdra növekedett. Tavaly 22 milliárdot tettek ki az ilyen jellegű tranzakciók, igaz, eközben a kereskedelmi ingatlanok értéke 13 százalékot esett. Új jelenség, hogy az irodaházak mellett állami tulajdonban lévő iskolák, kórházak, kollégiumok épületei is megjelentek a piacon.

Magyarország más úton jár. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tavaly januárban hirdetette meg a 350 költségvetési szerv területhasználatának ésszerűsítését célzó programját, mondván, a korábbi években lezajlott létszámcsökkentést nem követte az irodahasználat zsugorodása. Így akad olyan minisztérium, ahol ketten dolgoznak 60 négyzetméteren. Az ésszerűbb területgazdálkodást a bérleti díj bevezetésével ösztönözték volna. Az MNV által indokoltnak tartott területek után fizetendő díjat költségvetési forrásból fedezhették volna a tárcák, míg az "extra" területek után saját zsebből kellett volna fizetniük. A vagyonkezelő számításai szerint a különféle ügyosztályok át- és összeköltöztetése révén jelentős terület szabadulhatna fel, s ez komoly költségvetési megtakarítást eredményezhetne. A tárcavezetők többsége heves tiltakozással fogadta a tervet: túlzottan "piacinak" tartották a díjszabást, ráadásul vagyonkezelői jogosultságaikról sem kívántak lemondani. (A vagyontörvény rendelkezései ellenére ugyanis gyakorta saját hatáskörben hasznosítják a kezelésükbe adott ingatlanokat.) A vitát a Pénzügyminisztérium döntötte el azzal, hogy az év elején közölte: nem talált költségvetési forrást a 150 milliárd forintra rúgó bérleti díjak megfizetésére. Úgy tűnik jövőre már keresni sem kell. A vagyontörvény múlt héten megszavazott - jelenleg a köztársasági elnök jóváhagyására váró - parlamenti módosítása értelmében a költségvetési szervek mentesülnek az általuk használt ingatlanok utáni díjfizetés alól.

A költségvetési törvény 31 milliárd forint értékű ingatlanállomány értékesítését adta ki feladatként az idén az MNV Zrt.-nek. Ebből eddig 9 milliárd forint folyt be. Az eladásra szánt ingatlanok között iroda, raktár, vízparti üdülő és telek is megtalálható. Az eladásra való kijelöléskor nem a funkció, hanem az állami feladat ellátásában betöltött szerep számít - magyarázza a hazai gyakorlatot Száraz Gábor, az MNV Zrt. szóvivője, aki nem tagadja, hogy a gazdasági válság, a befektetői oldal passzivitása az MNV Zrt. tevékenységét is nehezíti. Így időnként a korábban kapósnak bizonyuló ingatlanok eladására kiírt pályázatok is eredménytelenül zárultak.