Ahogy azt a szakemberek már hónapokkal ezelőtt várták, egyre nagyobb a verseny az állástalanság esetére köthető biztosítási termékek piacán. Jelenleg például az Allianz, a K&H, az Union, a Cardif, az ACE Europe, az April-csoport által Magyarországon képviselt AXA France és a Generali kínál munkanélküliség esetére szóló biztosításokat. Ezek zöme hitelfedezeti konstrukció vagy csak egy szűk kör - például életbiztosítást kötők - számára elérhető. Az ACE által bevezetett szabad felhasználású munkanélküliségi biztosítás azonban a villanyszámlától az autó-törlesztő-részlet fizetésén át a bevásárlásig bármire elkölthető.

A verseny hatására csökkennek a havi tarifák, egyre kevésbé szigorúak a szerződési feltételek, a kártérítési összegek viszont emelkednek. Az ACE termékeit közvetítő www.biztositas.hu-nál a szabad felhasználású munkanélküliségi biztosításnál a munkahely elvesztése után járó havi járandóság (ami legfeljebb az utolsó munkabér 80 százaléka lehet) a kezdeti 40-120 ezer forintról 250 ezerre nőtt. Akinek 200 ezer forint a havi nettó bére, legfeljebb 150 ezres juttatásra köthet szerződést, hogy ne érje meg otthon maradnia, és minél előbb igyekezzen újra elhelyezkedni.

- A limit nem magyar találmány. Több nyugat-európai országban, ahol egyébként már a válság előtt is népszerűek voltak a munkanélküliség esetén védő konstrukciók, meghatározták a felvehető összeg felső határát - tudtuk meg Rácz Istvántól, a www.biztositas.hu ügyvezető igazgatójától. Eddig több mint tízezer szerződést kötöttek náluk, és egyelőre nullszaldós a termék, azaz ugyanakkora összeget fizetnek ki havonta azoknak, akik elveszítették állásukat, mint amennyi a díjfizetőktől befolyik.

A tavaly májusi induláskor a munkaadó cég mellett a leendő ügyfél lakhelyét, végzettségét is hangsúlyosabban vették figyelembe a kockázat elbírálásakor - hátránynak számított például az alacsony végzettség, a magas munkanélküliségi rátával bíró lakhely. Ezen most kisebb a hangsúly. Elsősorban azt vizsgálják, milyen vállalatnál dolgozik az igénylő, azaz mekkora a veszélye annak, hogy a szerződés megkötésétől számított hat hónap elteltével - ennyi időnek kell eltelnie, hogy állástalanná válás esetén a biztosított hozzájusson a havi rendszeres juttatáshoz - elbocsátják a munkavállalót. A biztosítás megkötését például elutasítják, ha a jelentkező munkahelyén már bejelentettek alkalmazotti létszámcsökkentést, de ugyanígy jár az is, aki próbaidősként szerződne. Az elmúlt hónapok tapasztalata azt mutatta, tízből két-három igénylőt utasítottak el, ez az arány azonban várhatóan csökken a cég szerint az enyhülő feltételeknek és az élesedő versenynek köszönhetően.

Jelenleg országosan 400-500 ezer, állásvesztés esetére kötött szerződés él, beleértve az ingatlan-, áru- és egyéb hitelekhez kapcsoltakat. Rácz István szerint aki beszállt ebbe a bizniszbe tavaly óta, eleve veszteséggel vagy nullszaldós eredménnyel számolt, hosszú távon azonban abban bízik, az állástalanság ellen védő konstrukció révén más, például lakás-, életbiztosítási üzletágába is be tudja vonni ügyfeleit.

Korábban a piacon csak a hitelekhez kapcsolódóan volt elérhető ez a típusú biztosítás - a bankoknak érdekük volt, hogy védjék hitelfelvevőiket haláleset, rokkantság, betegség, illetve munkanélküliség esetére, és mindenképp visszakapják a pénzüket. Mint azt Solymosi Gábortól, a Cardif Hungary értékesítési vezetőjétől megtudtuk, ezek díja áruhitelhez, hitelkártyához kapcsoltan havi néhány száz, autóhitel, személyi hitel esetén 1-2 ezer, jelzáloghitel esetén pedig összegtől függően legfeljebb 3-5 ezer forint. A Cardifnál egyébként nem enyhítettek a feltételeken, szigorításra, díjemelésre sem volt azonban szükség, pedig a kárbejelentések száma három-négyszerese a tavalyinak. A hitelfedezeti biztosítások terén piacvezető cég több mint félmillió ügyfelének jelentős része rendelkezik munkanélküliség esetére szóló biztosítással is.

Korántsem mindenki gondolja azonban úgy, hogy megéri a kockázat: az MKB Banknál például továbbra sincs napirenden a kérdés, az Uniqa Biztosítónál pedig azt a választ kaptuk, tanulmányozzák a lehetőségeket, és a piaci viszonyoknak megfelelően döntenek majd. Volt olyan társaság, ahol tervezték, hogy bevezetik a szabad felhasználású konstrukciót, de végül - épp a válság munkaerő-piaci hatásait látva - nem léptek.

Mint azt Rácz Istvántól megtudtuk, folynak tárgyalások a parlamenti pártokkal arról, hogy adókedvezmény kapcsolódjon a munkanélküliségi biztosításhoz. - Mivel az éves tarifa alacsony, ha ez levonható lenne a személyi jövedelemadóból, az nem jelentene nagy kiesést a költségvetés számára, ugyanakkor öngondoskodásra ösztönözné az embereket - tette hozzá az ügyvezető.

Az OECD Magyarországra vonatkozó előrejelzése szerint 2010-ben a munkanélküliségi ráta Magyarországon megközelíti a 12 százalékot.

A leépítés alternatívája

Nem aratott osztatlan sikert a Brit Iparkamara (CBI) elképzelése, miszerint a kormány és a munkaadó közösen fizetné azoknak a dolgozóknak a segélyét, akiket a rossz gazdasági körülmények miatt ugyan elbocsátanának, de a konjunktúra visszatértével teljesítményükre ismét szükség lehet. A Felmondás alternatívájának nevezett rendszerben a 25 éven felüli munkavállaló hat hónapon át a jelenlegi munkakeresési járadék dupláját, heti 130 fontot - közel 42 ezer forint - kapna.

A kamara megítélése szerint a jelenleg 2,26 milliós munkanélküliség 2010 nyarára meghaladhatja a hárommilliót. Ennek elkerülése csak azonnali cselekvéssel lehetséges. Az ötlet előnye, hogy az érintett, pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok bérköltsége rövid távon drasztikusan csökken. Nem kell egyszerre tetemes felmondási kártérítést fizetniük, ugyanakkor nem vesztik el értékes, átmenetileg mégis alulfoglalkoztatott munkaerőjüket. A vállalatok könnyebben vészelik át az igények jelentős csökkenését, míg a dolgozók mind anyagilag, mind erkölcsileg jobban járnak, mintha simán útilaput kötnének a talpuk alá.

Rugalmatlannak, alulfinanszírozottnak, alkalmatlannak nevezte az elképzelést Brendan Barber, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A CBI azzal védekezett, hogy a dolgozók így nem esnek el a felmondási pénztől, ha ugyanis fél év után bebizonyosodik, hogy a munkahelyük tarthatatlan, akkor a vállalatnak ki kell fizetnie a felmondási időre járó összeget. (R. Hahn Veronika)