Franciák érdeklődnek az állami kastélyok iránt
Úgy tudjuk, egy kastélyok szállodai hasznosításával foglalkozó cég, a Compagnie des Chateaux d'Europe Centrale érdeklődését komolyan felkeltették a magyarországi üzleti lehetőségek. Az igazgató, Christian Dromard tárgyalt is a Pénzügyminisztériumban a füzérradványi kastély esetleges átvételének feltételeiről. Egy másik érdeklődőről is hallani, aki a Lovasberényben lévő kastélyt üzemeltetné.
Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke azt mondta lapunknak: ismeretei szerint a franciák csomagban gondolkodnak. Arról azonban nincs információja, hogy abba beletartozik-e az a tíz kastély, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő zrt. (MNV) kért ki vagyonhasznosításra Hiller István kulturális minisztertől, mert úgy vélik, piaci alapon hatékonyabban lehetne működtetni ezeket a kastélyokat. Amelyek közül ötöt a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) kezel, s vezetője, Varga Kálmán több lapban is vitába szállt az MNV érveivel.
Mezős csak a füzérradványi kastéllyal kapcsolatos tárgyalásokról tud, amely azért is érdekelheti céget, mert azt 1936-tól már a Károlyiak is kastélyszállóként üzemeltették. (A vendéglátás a főépület mellett, a kertben felhúzott pavilonokban folyt.)
Az örökségvédelem elnöke egyébként úgy látja, nem ördögtől való, hogy magánerőből újítsanak fel állami kastélyokat néhány évtizedes használatért cserébe, fenntartva például, hogy az állam, ha károsnak találja a kezelő tevékenységét a műemlékre nézve, bármikor megszüntethesse a jogviszonyt. Úgy véli továbbá, hogy a szóban forgó kastélyok helyreállításához nem lesznek elegendőek az uniós pályázaton elnyerni tervezett támogatások: az épületek állaga gyorsabban romlik, mint ahogy az állam fel tudná újítani őket.
Az MNG kezelésében lévő, az ügyben érintett kastélyok (a dégi, a füzérradványi, a tatai, a fertőrákosi, és a lovasberényi) közül négyet tervez az MNG uniós támogatásokból felújítani. Ehhez tulajdonosi hozzájárulásra lesz szükség, amit megszerezni nem lesz egyszerű: történetesen az MNV-nek kellene azt kiadnia. A vagyonkezelőnél viszont úgy látják, nem megalapozottak az uniós pénzek felhasználására szőtt tervek, nem látják a garanciáját annak, hogy a támogatás felhasználását követően, azzal egyenértékű összeget tud majd kitermelni az ingatlan. Márpedig ebben az esetben végső soron az államnak kell majd helyt állnia.
A szervezet igazgatója, Varga Kálmán szerint viszont a leendő magánhasznosítók ugyanazokra a központi pénzügyi forrásokra tartanak igényt, amelyekért a gondnokság is pályázik, nevezetesen az uniós forrásokra. Mint közleményében írja, a szállodai funkció megfosztja a lakosság nagyobb részét nemzeti műemlékeink élvezetétől, s mindenképpen jelentős átépítéssel jár. Az MNV "kikérőlistáján" szereplők közül az MNG által kezelt, kiemelt nemzeti műemlékek a 2004-ben elfogadott kastélyprogramban is szerepelnek, amelynek elsődleges célja: a bemutatás.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter nem válaszolt még Tátrai Miklós MNV-igazgató levelére, de lapunknak (csakúgy mint korábban a Hír tévének) azt hangoztatta: nem fog hozzájárulni a tartósan állami tulajdonban tartandó kastélyok eladásához. Kitért ugyanakkor az elől a kérdés elől: vajon a vagyonkezelő váltáshoz hozzájárul-e. A tárca sajtóosztálya szerint ez attól függ, "hogy a vagyonkezelési szerződés megkötése adott vagyonkezelővel és az abban foglalt feltételek az ingatlan műemléki értékének megőrzését szolgálják-e. Az OKM az MNV Zrt-től további, részletesebb információk beszerzését kezdeményezte".
Az MNV-től származó forrásokból úgy tudjuk, egy kastély átadására már rábólintott az OKM. A többi esetében szakértői tárgyalásokra bízza az ügy rendezését, ami nem ígér gyors eredményt, mert az egyik oldalon az MNV, a másikon az MNG képviselői foglalnak majd helyet.
