A lapunk által megkérdezett bankok közül egy sem tervezi, hogy a K&H-hoz hasonlóan felfüggessze a lakossági devizaalapú hitelezést. A CIB-nél például úgy fogalmaztak, hogy amíg a forint és az euró kamatszint közötti különbség nem mérséklődik 2-3 százalékpontra, addig nem lehet számítani a lakossági devizahitelek arányának markáns visszaesésére. A forintalapú, piaci kamatozású hitelek kamatlába ugyanis jelenleg 5-6 százalékponttal meghaladja az euróalapú kölcsönökét, így törlesztőrészletük is jóval magasabb. Korábban az állami kamattámogatású forinthitelek valódi alternatívát jelentettek, ám a rendszer megszűnése további csökkenést eredményez.

A devizahiteleken belül - a korábban egyeduralkodó svájci frank helyett - jelenleg az euróalapú kölcsönök dominálnak. Ezek kockázata pedig jóval alacsonyabb, hiszen az átlagosan 15-20 évre felvett lakáshitelek visszafizetése során Magyarország is bevezeti az eurót, így idővel megszűnhet az árfolyamkockázat - mondták. A forintalapú kölcsönök akkor tudnak nagyobb teret nyerni, ha erőteljesen csökkennének a forint kamatok, vagy megfelelő mértékű állami kamattámogatást tartalmazó új konstrukciókat vezetnének be.

Nem tervezik a devizaalapú hitelezés felfüggesztését az Ersténél sem. A bank folyamatosan nyomon követi a gazdasági környezet és saját ügyfélportfóliójának változását, ezért is döntött korábban a szigorítások bevezetése mellett - mondták megkeresésünkre a pénzintézetnél. Úgy látják: a háztartások döntő többségének nincs választása, ha a lakásvásárlást hitelből kívánják finanszírozni, akkor továbbra is kénytelenek lesznek devizahitelt felvenni, az eddig ismertté vált tervezetek szerint ugyanis az új támogatási rendszer csak nagyon szűk körben lesz elérhető, érdemi hatása nem lesz a hitelezésre.

Magyarországon a devizahitelezés felfutása a hazai és külföldi kamatok közötti jelentős különbség következtében alakult ki, melynek hátterében a hazai magas(abb) infláció és az államadósság pálya fenntarthatóságával kapcsolatos kérdőjelek álltak - fogalmaztak az OTP-nél. Arra számítanak, hogy a megváltozott finanszírozási környezet és a továbbra is magas infláció miatt a kamatok nem csökkennek gyorsan.

Az OTP szakemberei szerint a devizahitelezés kockázataival kapcsolatban három dolgot érdemes kiemelni. Egyrészt fontos a devizanem. Itt a hazai bankok gyakorlata azt mutatja, hogy a korábbi jelentős svájci frank dominancia megszűnt, ehelyett az euróalapú hitelezés tört előre. Ez azért fontos, mert az idősorok alapján a euró/forint árfolyam alakulásánál kisebb volatilitás figyelhető meg, mint a frank/forint árfolyam esetében. Továbbá a most felvett euróalapú jelzáloghitelek - amelyek jellemzően hoszszú lejáratúak - árfolyamkockázata várhatóan 5-6 éven belül megszűnik az eurozónához történő csatlakozás miatt.

Másrészt fontos kiemelni, hogy a jelentős kamatelőny miatt egy azonos összegű forint és devizahitel törlesztőrészlete közül - még a jelentős forintgyengülés idején is - az utóbbi volt az alacsonyabb. A devizahitelezés kockázata abból fakad, hogy az alacsonyabb devizakamatok megnövelték a hitelek átlagos nagyságát, azok olcsósága miatt. Ez a kockázat azonban a megfelelően szigorú hitelezési standardok, például szigorúbb jövedelemvizsgálat alkalmazásával kezelhető. Harmadrészt a jelentős forintgyengülés után a háztartások is a "bőrükön érezhették" az árfolyamkockázatokat, így a jövőbeli hitelfelvételi döntéseiknél az ilyen típusú kockázatok vélhetően sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak majd.