A tervek szerint ma hirdeti ki az ORFK a 600 közúti sebességmérőre kiírt tender eredményét. A döntést azért is kíséri kiemelt figyelem, mert az előkészítő eljárásban, a pályázati alkalmasság vizsgálata után kizárták a versenyből a Siemens Zrt.-t és az NJL Konzorciumot. A Közbeszerzési Döntőbizottság utóbb jogellenesnek minősítette a kizárást, így a kizártak is versenyben maradhattak. Azonban arra a kérdésre az ajánlatkérő ORFK illetékese nem tudott válaszolni, mi történik akkor, ha a korábban kizárt pályázók közül kerül ki a nyertes, de utóbb a bíróság - amennyiben valamelyik pályázó hozzá fordul - mégis jogszerűnek minősíti a kizárásukat.

Az év végén 600 automata sebességmérő működhet az utak mentén

Piaci források napokkal a tender eredményének kihirdetése előtt már biztosra vették, hogy a pályázatnak több nyertese lesz, és azt is, hogy az egyes szolgáltatások minősége között - a mérésre használt készülékek közti minőségbeli különbség miatt - akár jelentős eltérések is adódhatnak. Azaz nem biztos, hogy valamennyi pályázó ugyanolyan pontosan állapítja majd meg a gyorshajtás mértékét.

Bárhogy is végződik a traffipaxtender, s bármilyen jogi-szakmai viták törnek is ki még az ügyben, Sipos Gyula, az ORFK gazdasági főigazgatója bízik abban, hogy az év végére 600 automata sebességmérő működik majd az ország útjain, s ezek hatására tovább csökken a gyorshajtás okozta halálos és súlyos kimenetelű balesetek száma.

A tender kiírásakor még nagy volt a tülekedés a "privát sebességmérés" lehetőségéért. Az objektív felelősség elvének (miszerint bizonyos esetekben, ha a szabálysértő kiléte nem állapítható meg, akkor a gépjármű tulajdonosára szabják ki közigazgatási eljárás keretében a pénzbüntetést) múlt májusi bevezetése óta azonban csökkent a gyorshajtások száma és a gyorshajtók sebességtúllépésének mértéke is. Márpedig, ha nincs elegendő száguldozó, már nem olyan jó üzlet a sebességmérés. A saját eszközeikkel méréseket végző vállalkozásokat, a "közreműködőket" ugyanis a gyorshajtókra kiszabott bírságból fizeti ki a rendőrség. Sipos Gyula szerint az idén havi átlagban mintegy 200 millió forinttal kevesebb bírságot vetettek ki az objektív felelősség szabályai szerint a gyorshajtókra, mint az elmúlt évben.

Csökkent azonban a megbírságolt autósok fizetési hajlandósága is. A jogerősen kiszabott közigazgatási bírságoknak alig több mint a felét fizették csak be az autótulajdonosok, üzembentartók. A többség vélhetően kivárta, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti-e az objektív felelősség rendszerét, emellett sokan lehetnek, akik megszokásból nem fizetnek; eddig is meg lehetett úszni valahogy a büntetést, ezután sem lesz másképp - gondolják. Miután a taláros testület alkotmányosnak ítélte a rendszert, a rendőrség a határidőre nem fizetők adatait átadja a bírságot adók módjára beszedő hatóságoknak; ha a tulajdonos magánszemély, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek, ha cégek, az APEH-nak.