Hitelen bukják az uniós támogatást a vállalkozások
- Tavaly egy uniós támogatással megvalósuló pályázat esetében a bankok akkor finanszírozták meg a vállalkozásnak a közösségi forrás megszerzéséhez szükséges önrészt, ha a cég a fejlesztés értékének átlagosan 12,5 százalékát le tudta tenni. A projekt költségeiből átlagosan 40 százalékot állt az EU, 12,5-öt a vállalkozó és valamivel több mint 47 százalékot hitel formájában a pénzintézet. Most a recesszió mélyén igencsak megváltozott a kép: a pénzintézetek nagyjából a fejlesztés 30 százalékát kérik a társaságoktól ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak velük - mondta lapunknak Fehér Árpád finanszírozástervező. Ráadásul a folyamat sokkal hoszszabb, mint korábban volt, a kockázatelemzés pedig jóval mélyrehatóbb, szigorúbb lett, és a végén sokszor elutasítás a válasz - állítja.
A helyzet értékelését illetően kivételes állapot állt elő: a piac tapasztalatai összecsengenek az államéival. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) azt közölte lapunkkal, a hozzájuk érkező vállalkozói panaszok döntő többsége arról szól, hogy elutasítják azokat a hitelkérelmeiket, amelyekkel az uniós támogatással megvalósuló fejlesztéseikhez szükséges önrészt szeretnék finanszírozni.
Ha ez nem lenne elég - teszi hozzá Fehér Árpád -, a forgóeszköz-finanszírozásokat is visszavették a bankok, nagyon sok vállalkozás szerződését a futamidő lejárta után nem hosszabbítják meg. A kettő együtt pedig jelentősen rontja a beruházási esélyeket. A pénzintézetek többsége a két terméket egyszerre mostanában nem nagyon hajlandó nyújtani, pedig a kormány tavaly novemberben hirdette meg az 1400 milliárd forintos válságkezelő, gazdaságélénkítő csomagját. Az intézkedés részeként többféle hitel- és garanciaprogramot indítottak el, amelyek segítségével a vállalkozások finanszírozási problémáinak enyhítését, a banki kockázatvállalási hajlandóság és a szűkös refinanszírozási keret növekedését szerették volna elérni - teszi hozzá az NFGM. Elismerik ugyanakkor, hogy a pénzügyi közvetítők értékesítési eredményei elmaradnak a várttól. A bankok kockázatvállalási hajlandósága ugyanis lényegesen csökkent a válság következtében. A hitelszűkítés a rövid lejáratú, a folyószámlahiteleknél, valamint a nagyobb összegű fejlesztési hiteleknél egyaránt jellemző. Ráadásul a kereskedelmi bankok számára a mikro- és kisvállalkozások nem minősülnek kiemelt célcsoportnak - teszik hozzá. Szerintük abban az esetben várható növekedés, ha egy-két bank értékesítési politikájában a preferált termékek közé helyezi a mikrohitelt.
A Mikrohitel Program keretében tavaly január óta 1294 vállalkozás hétmilliárd forint visszatérítendő támogatást kapott. Az NFGM szerint problémát jelent még a mikrohitel feltételei között szereplő egy hónapos hitelmoratórium - azok kaphatják meg, akiknek a felvételt megelőző egy hónapban nem volt bankhitelük.
A másik lehetőség, a Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram keretében közel félszáz cég 1,06 milliárd forintnyi kölcsönhöz jutott. A kezdeményezéshez 15 bank és négy takarékszövetkezet szerződött le. Kedvező, nyolc százalék körüli kamatozása ellenére a kereslet alacsony, amit az NFGM a válság következményének tulajdonít.
Más pénzével jobban szeretnek gazdálkodni a bankok, mint a sajátjukkal. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) refinanszírozási hitelei iránt nagy a kereslet: az elmúlt hat hónapban a hitelintézetek inkább az MFB ilyen típusú forrásait vették igénybe, a bank 25-30 milliárd forintos bővülést könyvelhetett el ezen a téren. Tavasszal vezette be az MFB azt a termékét, amellyel az európai uniós pályázatok saját erő hitelből finanszírozott szükségletét, valamint támogatási előleg igénybevételének lehetőségét próbálja könnyíteni. Eddig nyolcmilliárd forintot vett igénybe több mint 100 cég. A Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozási forrásai ugyanakkor akár 80-100 milliárd forintnyi uniós pályázat saját erejének pótlását teszi lehetővé, így az NFGM szerint forrásoldalról tulajdonképpen nincs akadálya a pályázati pénzek felhasználásának.
Miközben van uniós forrás, s a cégek élnének is a lehetőségekkel, minden intézkedés ellenére sincs megoldva a kiesett kereskedelmi banki szolgáltatások pótlása - állítja Fehér Árpád. Az MFB refinanszírozási programja jó lenne, ha a bankok hajlandók lennének vállalni azt a 20 százalékos kockázatot, ami rájuk esik, ám nagyon sok esetben még ez is túl rizikós számukra - mondja. Hozzátette, a tervei szerint felveszik a kapcsolatot biztosítókkal, hogy ezzel is csökkentsék a bankok kockázatát. Mint kifejtette, a pénzintézetek ágazati kockázatokra hivatkoznak. Praxisában több olyan cég is van, amely úgy döntött, el sem megy a bankba az önrészről tárgyalni, hanem eláll az uniós pályázattól.
A GKI Gazdságkutató egyik eseményén megoldásként azt fejtegették, hogy az államnak kereskedelmi bankot kellene vennie. Angliában, az USA-ban így igyekeznek a bizalmat viszszaállítani. Magyarországon azonban az államosításnak igen rossz az akusztikája, inkább elrettent, mint bizalmat szül.
Egyelőre nem sok látszata van azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a kormány igyekszik élénkíteni a vállalati hitelezést. Az MFB április közepén állapodott meg egy 170 milliárdos állami kölcsönről, míg három héttel korábban az OTP és az FHB kapott 400, illetve 120 milliárdot - igaz, az OTP ennek csak a felét fordítaná vállalati hitelezésre, míg az FHB elsősorban lakossági jelzálog-hitelezését próbálja szinten tartani. A jegybank adatai szerint a hazai vállalkozások az első öt hónapban nettó hiteltörlesztők voltak, összességében 68 milliárd forinttal többet fizettek vissza annál, mint amennyi új kölcsönt kaptak. A tavalyi azonos időszakkal összevetve ennél is látványosabb a csökkenés: 2008 első öt hónapjában - az árfolyamhatást nem számítva - 323 milliárd forinttal nőtt a cégek hitelállománya. A bankok most valóban kevesebb kölcsönt adnak a vállalkozásoknak, de ez nem azért van, mert nem akarnak cégeket hitelezni - mondta lapunknak Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség vállalati hitelezéssel foglalkozó főtanácsadója. A visszaesés a válság hatása, nőtt a társaságok kockázata, miközben csökkent a pénzintézetek kockázatviselő képessége. A bankok szigorúbban bírálják el a hitelkérelmeket, valaki kap kölcsönt, valaki nem, de ez mindig egyedi döntések eredménye - fogalmazott a szakember. A hitelintézeteknek is az az érdekük, hogy minél több kölcsönt helyezzenek ki, hiszen ebből élnek, ebből lesz a nyereségük - tette hozzá Pulai, aki szerint a vállalati hitelezés visszaesése összhangban van a gazdaság zsugorodásával. (H. B.)
