Eddig hivatalosan Kína, Brazília és Oroszország jelezte, hogy vásárolna az első ízben kibocsátandó IMF-kötvényből. Kína 50, a másik két ország 10-10 milliárd dollárt szánna erre a célra. India is érdeklődik a lehetőség iránt (e négy ország alkotja a felzárkózó államok BRIC-csoportját). A kamatot az IMF speciális elszámolási egységében, a fontból, a dollárból, a jenből és az euróból öszszeállított SDR-ben vezetik. A mai SDR-jegyzést figyelembe véve negyedévente 0,37 százalék lenne a kamat, ami tisztességes pénznek számít a mai világban. Ezt hangsúlyozta az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn, aki jó célt szolgáló és biztonságos befektetésként ajánlotta az IMF-kötvényt a tagállamok jegybankjai és kormányzati intézményei számára. Magánforgalomba nem kerülhetnek az értékpapírok, de birtokosaik egymás között kereskedhetnek velük.

A kötvénykibocsátással nagyjából a harmadát tudják előteremteni a tagállamok a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G20-ak által áprilisban célul kitűzött 500 milliárd dolláros támogatási keretnek, amelyből az IMF gyorshiteleket tud adni a rászorulóknak Izlandtól Pakisztánig. A maximum ötéves futamidejű kötvények lejegyzésére jelentkező BRIC-csoport tagjai súlyuknak és befizetéseiknek megfelelően több beleszólást igényelnek a valutaalap ügyeibe, ezért is választották a "külön utat", ahelyett, hogy a vezető nagyhatalmakhoz hasonlóan közvetlen pénzbefizetéssel töltenék fel az IMF kasszáját. Az Egyesült Államok és Japán 100-100, az EU pedig 75 milliárd dollárt tenne be a közös kalapba.

Az Európai Központi Bank reményei szerint a jövő év közepén már szerény fellendülést mutatnak az eurózóna tagországai - derült ki azt követően, hogy a kormányzótanács tegnap egy százalékon tartotta a kamatot. Az inflációs nyomással nem kellett számolniuk, hiszen júniusban 0,1 százalékkal estek az árak, ám közben a munkanélküliség bővül, és ez így lesz még jó néhány hónapig. Az Eurostat szintén csütörtökön tette közzé, hogy májusban az euróövezet 16 tagállamában 9,5, a 27 uniós tagállamban 8,9 százalékot tett ki az állástalanok aránya, szemben az egy évvel ezelőtti 7,4, illetve 6,8 százalékos rátával. Magyarországon 7,7-ről 10,2 százalékra emelkedett a munkanélküliség egy esztendő alatt. Hollandiában a legalacsonyabb egyébként ez a mutató, 3,2 százalékos, míg Spanyolországban a legmagasabb, 18,7 százalékos, de a balti államokban is 16-17 százalékos.

Az EKB odapirított a költségvetési hiányt hizlaló országoknak, a központi bank szerint 2011-től nem évi 0,5 - ahogy a stabilitási paktum előírja -, hanem egyszázalékos strukturális büdzsékiigazításra lesz szükség a nagy hiányt és adósságot felhalmozó országokban, például a nagy tagállamokban, hogy a deficitet a GDP három, az adósságot annak hatvan százaléka alá szorítsák le.

Az IMF erősítené a felügyeleti tevékenységet

Az IMF szakértői szerint több szempontból is erősíteni kell Magyarországon a pénzintézeti szektor felügyeletét, ezt vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hatáskörének bővítésével lehetne megoldani, vagy azzal, hogy a felügyeleti munka átkerülne a Magyar Nemzeti Bankhoz, és a jegybank ezzel foglalkozó részlegét erősítenék meg. Mindezt az után közölte a szervezet magyarországi képviselete, hogy a szakértői delegációja háromnapos technikai segítségnyújtás keretében Magyarországon tartózkodott, és a pénzügyi felügyelet helyzetéről tárgyaltak hazai szakemberekkel - írta az MTI.